Újabb csúcson a központi költségvetés adóssága, de van rá magyarázat

Az előzetes adatok alapján július 25-én a központi költségvetés adóssága 24 948,4 milliárd forintot tett ki, ami 2 949,8 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz képest. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hetente közöl előzetes adatot a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adósságáról.

A növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát – írja a közlemény. „Másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott hárommilliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi deviza lejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot.”

„Ezen felül az adósságállomány forintban kimutatott értékének növekedését magyarázza a tavaly év végi 296,91 HUF/EUR árfolyamtól jelenleg jelentősen gyengébb devizaárfolyam is” – teszik hozzá.

A központi költségvetés adóssága az előzetes számítások alapján a GDP 83,5 százalékát tette ki július 25-én. Az előzetes adósságrátát az előző év végi GDP és a tárgyév végi várható GDP felhasználásával, lineárisan interpolált GDP-becsléssel számítja az ÁKK – fejezi be a közlemény. (Vagyis az erre az évre várt GDP-növekedés időarányos részét hozzáadják a tavaly év végihez – a szerk.)

A korábbi adatok szerint 24 157 milliárd forint volt a központi költségvetés adóssága március végén, a teljes, többek között az önkormányzati tartozásokat is tartalmazó államadósság pedig 24 932 milliárd. Most a szűkebb kört felölelő, kisebb szám akkora, mint márciusban volt a bővebb. Nem egészen négy hónap alatt 791 milliárddal nőtt a központi adósság.

Mint ismeretes, nemrég költségvetési zárolásokat jelentettek be a hiánycél tartása érdekében, mintegy 110 milliárd forint értékben.A hiány és az adósság ugyanakkor nincsen szoros összefüggésben egymással, vannak olyan tételek – például az újabb és újabb államosítások –, amelyek az adósságot növelhetik, az államháztartási hiányt viszont nem vagy csak hosszabb távon, a kamatokon keresztül.