1p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona - ezzel együtt a megyei önkormányzatok 180 milliárdos adóssága is az állam gondja lesz.

Január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Az állam ugyanakkor átvállalja a megyei önkormányzatok mintegy 180 milliárd forintos adósságát.

Az Országgyűlés hétfőn este 251 igen szavazattal, 102 nem ellenében fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.

Így államosítják az önkormányzatokat

A döntés értelmében az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósságállományával együtt, ahogyan a Fővárosi Önkormányzat adósságállományának azt a részét is, amelyet az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményekkel kapcsolatosan vett fel.

Az eredetileg tervezett megyei intézményfenntartó központ helyett a parlament - az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatát elfogadva - úgy döntött, hogy az egészségügyi intézmények kivételével az átvett intézmények fenntartását a kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el. Ennek előkészítésére a kormánymegbízott intézményi biztost nevezhet ki.

A záróvitában felszólaló ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy a kormány a 180 milliárdos adósságállomány átvállalásával egyidejűleg a megyei önkormányzatok ezermilliárdos vagyonát is államosítja. Jobbikos és LMP-s politikusok egyaránt azt szorgalmazták, hogy a törvényben rögzítsék: az átadott vagyon kizárólag törvényi engedéllyel idegeníthető el. A kormánypártok ezt nem támogatták, a fideszes Kósa Lajos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarják privatizálni az állami tulajdonba kerülő vagyont és intézményeket.

Alkotmánymódosítás is kellett hozzá

Orbán Viktor miniszterelnök még október 3-án írt alá megállapodást 19 megyei közgyűlési elnökkel arról, hogy 2012. január 1-jével az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adóssággal együtt, amelynek rendezéséről, esetleges átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel. A kormányfő szerint a megyei önkormányzati intézmények állami kézbe vételéről szóló döntéssel a rendszerváltáskor elkövetett hibát javítottak ki, és minden remény megvan arra, hogy a központi gazdálkodással a kincstár az adósság újratermelődését megakadályozza.

Az intézményátvétel érdekében az Országgyűlés november 7-én módosította az alkotmányt is, rögzítve: törvény rendelkezhet arról, hogy a helyi önkormányzat tulajdona az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható. Navracsics Tibor javaslata indoklásában azt írta: a kormány kész konszolidálni a feladataik ellátásához az elmúlt években jelentős mértékű hitelfelvételre kényszerülő megyei önkormányzatok helyzetét, adósságállományuk ugyanis a gazdasági növekedés egyik korlátja.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már hétfőn újraindulhat a Barátság vezeték, közölte Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 16:57
Brüsszel közvetítésével kapott üzenetet Kijevből a választásokon vesztes miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Von der Leyenéknek is sürgető lenne az előrelépés az uniós pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 14:53
De egyelőre csak a továbblépés lehetőségeiről egyeztettek Budapesten.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 13:52
Ő is tárgyalt a Budapestre érkezett uniós küldöttséggel a források megnyitásáról.
Makro / Külgazdaság Újra megnyílhat egy másik fontos pénzcsap is Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:42
Az uniós pénzek mellett a Norvég Alap is újra érkezni kezdhetnek..
Makro / Külgazdaság Rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték a magyar választást
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 12:26
Állítják a voksolást megfigyelő civil szervezetek.
Makro / Külgazdaság Mi lesz a Mol szerbiai bevásárlásával?
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 10:59
Egyeztettek a NIS-üzletről Belgrádban.
Makro / Külgazdaság 50 milliárd dollárnyi olaj veszett oda a közel-keleti válság miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 19. 09:44
500 millió hordó tűnt el a világpiacról.
Makro / Külgazdaság Nem hiába kongatják a vészharangot? Már a német pénzügyminiszter is aggódik a kerozinhiány miatt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 16:37
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter elárulta: ebben a választókerületben a Tisza nem fogadja el a választási eredményt
Privátbankár.hu | 2026. április 18. 15:22
A választókerületben, ahol egy másik Magyar Péter nevű jelölt is indult.
Makro / Külgazdaság Euró, uniós pénzek, védett árak és piaci bizalom: mi várható a gazdaságban a Tisza-kormánytól? Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. április 18. 14:40
Több olyan vállalást is tett az április 12-i választáson kétharmados többséget szerző Tisza Párt, amelyek új korszakot nyithatnak a magyar gazdaságpolitika történetében. Ennek talán legszimbolikusabb lépése az euró bevezetése lenne, ami ebben a ciklusban biztosan nem, inkább a 2030-as évek elején valósulhatna meg – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG