Újra nő a feszültség Kelet-Ukrajnában: elbukik a békemegállapodás?

A tervek szerint még vasárnap megkezdődött volna a nehézfegyverek kivonása Kelet-Ukrajnában a front mentén kijelölt úgynevezett ütközőzónából. Ez azonban kútba esett, mert Kijev hétfőn leállította a kivonást, azzal érvelve, hogy előbb az orosz-párti felkelőknek kell tüzet szüntetniük.

A hírt nagyon kedvezőtlenül fogadták a piacok: a 2017-es lejáratú ukrán dollár-kötvények hozama a múlt pénteki 52,497 százalékról 56,411 százalékra ugrott. Az ukrán hrivnya egy ponton több, mint 10 százalékot esve a dollárral szemben, 30,51-ig ugrott. 2014 eleje óta a hrivnya értéke a dollárral szemben a harmadára esett.

A washingtoni Kongresszusban szólnak a harci dobok

A kedvezőtlen ukrán hírek előszele már a hétvégén érezhető volt. Szombaton Londonban John Kerry amerikai külügyminiszter kiemelte, hogy az Egyesült Államok "biztosan tudja", hogy Moszkva közvetlenül beavatkozik az ottani konfliktusba a szeparatisták oldalán. Kerry azokra a kijevi katonai forrásokból származó pénteki hírekre reagált, amelyek szerint Oroszország harckocsikat és csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába.

Kijev szerint a szeparatisták csapatokat vonnak össze és fegyvereket mozgatnak az általuk ellenőrzött délkelet-ukrajnai területeken, és vélhetően támadásra készülnek Mariupol ellen. Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője korábban már figyelmeztetett arra, hogy Debalceve szakadár megszállása után Mariupolt is komoly veszély fenyegeti.

Ezzel - mint Kerry fogalmazott - Oroszország aláaknázta a múlt hét végén bevezetett tűzszünetet. Oroszország hitvány magatartást tanúsít egy másik ország szuverenitásának rovására - állapította meg Kerry, jelezve, hogy Washington és szövetségesei további szankciókat készülnek bevezetni Moszkvával szemben.

Különösen a republikánus párt soraiból bírálják a Merkel által tető alá hozott Minszk II békemegállapodást. Szerintük a német vezető túl gyengekezűnek bizonyult Moszkvával szemben.

A washingtoni kormányzat arra a véleményre jutott, hogy Oroszország hamarosan beveszi Mariuopolt, ezzel megteremtve a szárazföldi hidat a Krím-félszigettel és aztán évekre ’befagyasztja’ a konfliktust. A kongresszusban már mind a demolkrata, mind a republikánus párt képviselői az ukrán fegyverszállítások mellett vannak, beeértve tank-elhárító rakétákat és tüzérség-helyzetmeghatározó rendszereket. Ez természetesen azzal járna, hogy az amerikai kiképző tiszteknek is Ukrajnába kellene utazniuk a szofisztikált fegyverekkel.

Áprilisban lehet döntés, addig is pénzügyi szankciók jöhetnek

A végső döntés Obama elnökön és nemzetbiztonsági tanácsadóján, Susan Rice-on áll. Ők azonban április előtt valószínűleg nem döntenek. Az oroszok is tagjai ugyanis az irániakkal folytatott nukleáris tárgyalásoknak, amely várhatóan március 31-ig tart. Ha Washington most túlságosan keménykedik Ukrajnával kapcsolatban, az oroszok szabotálhatják a megállapodást Teheránnal.

Felvonulók kérték: Tegnap Oroszország a ’Haza Védőinek Napját’ ünnepelte. Az ünneplők egy ballisztikus rakéta makettet is felvonultattak, amelyet a felirat szerint „Személyesen Obamának kell kézbesíteni!”

Az oroszok információi szerint Washington és Brüsszel intenzíven tárgyal Moszkva kiiktatásáról a SWIFT fizetési rendszerből.  Éppen ezért most az oroszok gőzerővel dolgoznak egy saját rendszer fwlállításán.  Moszkva gyanúja szerint Amerika egy csődhullámot szeretne kiváltani az orosz cégeknél.  Moszkva azzal is vádolja Washingtont, hogy politikai nyomásra minősítették bóvli szintre Oroszországot az utóbbi napokban amerikai székhelyű hitelminősítők.

Káncz Csaba jegyzete