Tovább zajlanak az események a Barátság kőolajvezeték lezárása körül kialakult ukrán-magyar-uniós összefeszülés ügyében. Hétfőn az uniós tisztviselőket a Politico beszámolója szerint eléggé letörte, hogy Magyarország a külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán megtagadta a háborús évfordulóra időzített, Oroszország elleni 20. uniós szankciós csomag elfogadását, illetve blokkolta a korábban már letárgyalt 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitel felvételét is.
A hangulat azonban estére megváltozott, és az uniós tisztviselők kidolgoztak egy tervet a helyzet megoldására. Ennek első lépéseként konkrét határidőt kérnének Zelenszkijtől, hogy mennyi ideig tart az orosz dróntámadásban megrongálódott Barátság vezeték újra működőképessé tétele (a magyar kormány szerint egyébként „tény”, hogy valójában nincs technikai akadálya az olajszállítás újraindításának, az ukrán kormány pedig politikai döntésből szünetelteti továbbra is a szállítást). Majd a határidő birtokában rávennék Orbán Viktort, hogy tartsa a szavát, és az olajszállítás újraindulása esetén azonnal adjon zöld utat a hitelfelvételnek.
A szankciók esetében arra számítanak az uniós vezetők, hogy kelleni fog egy kis plusz nyomásgyakorlás, de bizakodnak abban, hogy sikerül ebben a kérdésben is beterelni a sorba a magyar vezetést.
Orbán Viktor hétfőn kemény hangú levelet kapott António Costától, az Európai Tanács elnökétől, amelyben utóbbi felszólította a magyar miniszterelnököt, hogy ne blokkolja az egyszer már a tanácsban elfogadott hitelfelvételt. A magyar kormányfő erre azt válaszolta, hogy amíg Ukrajna nem indítja újra a szállítást a Barátság vezetéken, addig „semmilyen, Ukrajnának kedvező döntést” nem tud támogatni.
Több megoldást is kínált Ukrajna?
Ukrajnában természetesen nem fogadták túlságosan jól azt, hogy a magyar kormány blokkolja az országot a csődhelyzettől megmenteni hivatott uniós hitelt. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Magyarországnak és Szlovákiának „a Kremlhez kéne fordulnia aggodalmaikkal, és megkérni Oroszországot, hogy ne lője az ukrán energiainfrastruktúrát, közte a szóban forgó vezetéket rakétákkal és drónokkal”.
Szibiha szerint Ukrajna nyitott a helyzet konstruktív rendezésére, és azt állította, hogy már „több lehetséges megoldást” is javasoltak a vita lezárására, de szerinte Orbán a közelgő választásokra készülve, belpolitikai célok miatt kívánja „démonizálni” Ukrajnát.
Az ukrán külügyminiszter arról is beszélt, hogy Kijev már több alkalommal is javasolta, hogy Orbán Viktor és Zelenszkij elnök személyes találkozón „méregtelenítsék” kapcsolatukat, de Budapestről nem kaptak választ a felvetésre, helyette a magyar kormány továbbra is „nyilvános ultimátumok és zsarolás” formájában kommunikál.
Megszólalt a Politicónak a háborús évfordulóra Kijevbe utazott Andrej Plenković horvát miniszterelnök is, aki újra kijelentette, hogy Horvátország a magyar kormány állításával ellentétben képes a magyar és szlovák olajfinomítók teljes kapacitását kielégítő olajmennyiség leszállítására a déli irányból.
Elítélték az orosz agressziót. 
