Vajon, melyik a legpesszimistább nép Kelet-Közép-Európában?

A Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás először idén januárban, majd júliusban is közvéleménykutatást végzett arról, hogy a válaszadók milyennek érzik háztartásuk jelenlegi anyagi helyzetét, illetve véleményük szerint hogyan változik az a következő egy évben. A felmérést négy kelet-közép-európai országban (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) végezték el.

Elégedetlenek a magyarok

Összességében elmondható, hogy januári és a júliusi adatfelvétel között a jelenlegi anyagi helyzet megítélésével kapcsolatban nincsenek nagyobb elmozdulások, az országok között azonban alapvető különbségek vannak.

Milyen az Ön háztartásának a jelenlegi anyagi helyzete?

A júliusi adatokból az látszik, hogy nagyjából ugyanakkora arányban gondolják mind a négy országban úgy, hogy anyagi helyzetük se nem rossz, se nem jó, viszont Magyarországon Csehországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest is jóval többen érzik rossznak a helyzetüket. A januári adatokhoz képest Magyarországon szinte teljesen változatlan maradt az anyagi helyzet megítélése, ugyanakkor Szlovákiában nőtt azok aránya, akik azt jónak látják. 

A magyarok jövőképe sem pozitív

A jövővel kapcsolatban a lengyel válaszadók vélekednek a legpozitívabban: a válaszadók alig tizede gondolja úgy, hogy egy év múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete. Ez az arány Csehországban és Magyarországon a duplája, vagyis közel 20 százalék. Csehországban a válaszadók nagyobb arányban várnak jobb anyagi helyzetet, mint ahogy azt januárban tették, de a változatlanságot sejtő válaszadók aránya is növekedett.

Milyen lesz az Ön háztartásának anyagi helyzete a következő egy évben?

Ezzel ellentétben a magyarországi közvéleményre a változatlanságot és a negatív változást jósolók arányának növekedése jellemző, s jóval kisebb arányban várnak pozitív változást anyagi helyzetükkel kapcsolatban, mint januárban.