Idén a lazább költségvetési politika mellett a lakossági fogyasztás akár 5 százalékkal is emelkedhet, illetve a beruházások terén is pozitív fordulat jöhet – vélekednek az OTP Bank elemzői legfrissebb negyedéves befektetési stratégiájukban. A magyar gazdaság gyenge teljesítményét pont a beruházások visszaesése okozta 2024-ben, hiszen bár a fogyasztás 5 százalékkal bővült, a beruházások 11 százalékos mínusza miatt mindössze 0,5 százalékkal nőtt a GDP – olvasható az OTP Bank elemzőinek lapunknak megküldött, negyedéves befektetési stratégiájában.
A szakemberek összességében 2 százalékos gazdasági növekedést várnak 2025-ben itthon. Ugyanakkor azt is rögzítik: az amerikai vámfenyegetés, a stagnáló vagy enyhén csökkenő foglalkoztatottság és a lassuló reálbérnövekedés miatt a kockázatok inkább lefelé mutatnak.
A költségvetés helyzete kapcsán az OTP elemzői kiemelik, hogy a 2025-re kitűzött 3,7 és a 2026-ra megcélzott 3,5 százalékos hiánycél sem tűnik elérhetőnek további kiigazítások nélkül, miközben a választások előtt inkább a hiányt tovább növelő intézkedésekre számíthatunk. A tartósan magas költségvetési hiány pedig költségvetési kockázatot jelenthet.
A folyó fizetési mérleg egyenlege érdemi, a GDP 2 százaléka feletti többletet mutatott 2024-ben, ami idén 1 százalékra mérséklődhet, jövőre pedig egyensúlyban lehet a finanszírozási pozíció. A külső eladósodottság meredek emelkedése véget ért, fokozatosan a GDP 60 százaléka közelébe csökkenhet.
Alulértékelt a forint
Hosszú gyengülő trend után az első negyedévben erősödött a forint a dollár gyengülése, a kamatcsökkentési várakozások kiárazódása és a tűzszünettel kapcsolatos optimizmus felerősödése miatt. A folyó fizetési mérleg többlete alapján az OTP Bank elemzői továbbra is azt gondolják, hogy a forint jelentősen alulértékelt.
„A gazdaságpolitika is stabil forintárfolyamra törekszik, emiatt a Magyar Nemzeti Bank idén várhatóan nem fogja csökkenteni az alapkamatot a jelenlegi 6,5 százalékos szintről”
– mutatott rá Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. A jegybanki devizatartalék szintje megfelelő, biztosítva a mozgásteret az MNB-nek, hogy szükség esetén beavatkozzon. A fentiek miatt a magyar devizát támogató belső erők a következő hónapokban erősek maradhatnak.
A jegybank dolgát nehezítheti az infláció alakulása is, mivel januárban és februárban a vártnál magasabban alakult az áremelkedés üteme az erős átárazások következtében. A bank elemzői arra számítanak, hogy az árrést korlátozó kormányzati intézkedésekkel az idén 5 százalék körül lehet az infláció és jövőre is a jegybanki célsáv felett alakulhat, a magas inflációs várakozások a jövőre várhatóan emelkedő bérdinamika ás az árrésstop kifulladó hatása következtében.
Mibe érdemes most fektetni?
A bizonytalanság nem számít hazai jelenségnek: a globális piacokon is érzékelhető. „Az amerikai részvénypiacokon az utóbbi időszakban megkezdődött egy régebb óta várt korrekció, a mértéke azonban egyelőre nem érte el azt a szintet, hogy az elnöki adminisztráció reagáljon rá. Egyelőre folytatódhat a gyengélkedés, de így is lehet találni hosszabb távra vonzó befektetési sztorikat a tengerentúlon, például a közepes vállalatok háza táján keresgélve” – emelte ki Sándor Dávid, a OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője.
Persze ha valaki hajlandó földrajzilag is kimozdulni, annak a japán vagy a latin-amerikai részvénypiac is vonzó lehet hosszabb időtávra. Kelet-Közép-Európa ledolgozott ugyan valamennyit az elmúlt hónapokban az utóbbi évek komoly lemaradásából, és ebben szerepe volt az orosz-ukrán tűzszünettel kapcsolatos várakozások erősödésének is, azonban még mindig lehet potenciál a régiónkban; az elemzők elsősorban a lengyel piacot ajánlják.
Ezen felül a hosszú kötvények nyújthatnak védelmet a részvénypiac ingadozásaival szemben, míg a nyersanyagpiacon felemás a kép: az olajjal kapcsolatban semleges az OTP Bank megítélése, a nemesfémeket és a rezet viszont továbbra is ajánlják a befektetőknek.
A Mol nagyobb nyereséggel zárta a 2025-ös év első negyedévét, mint a 2024-est. 
