Több mint 150 ezer Magyarországon élő fiatal nem tanul és nem is dolgozik – írja a Portfolio. Az angol Not in Education, Employment, or Training kifejezés alapján őket nevezik NEET-fiataloknak. Hollandiában alig akad ilyenre példa, az arányuk mindössze 5,3 százalék. Az Európai Unióban összesen ötmillió NEET-fiatalt tart számon az Eurostat.
A Resolution és a Youth Futures Foundation független kutatóközpontok legújabb tanulmányai szerint a holland NEET-arány – amely az EU-ban és az OECD-országok között is a legalacsonyabb – egy három pillérre épülő szakpolitikai megközelítés hosszú távú eredménye. Ennek alapját
- a szakképzés,
- a részvételt és a rehabilitációt előtérbe helyező szociális biztonsági háló,
- valamint az olyan pénzügyi ösztönzők alkotják, amelyek miatt a vállalkozásoknak érdemes fiatal munkavállalókat alkalmazniuk.
A kutatók szerint az oktatásban való bentmaradás kritikus fontosságú: Hollandiában a 18–24 évesek kétharmada, a 18 évesek négyötöde tanult. 19 éves korára a holland fiatalok több mint fele rendelkezik munkahelyi tapasztalattal is.
Magyarország NEET-aránya 10,6 százalék, a jelenség tehát több mint 150 ezer fiatalt érint közvetlenül. 2000-ben még 19 százalék felett volt ez az arány, illetve 2012-ben is megközelítette ezt az értéket, azóta tehát javult a helyzet.
Az egyik legmeghatározóbb faktor az iskolai végzettség: az alacsony képzettségűek körében a ráta meghaladja a 40 százalékot, míg a diplomásoknak kevesebb mint egytizede tartozik ebbe a csoportba. A tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre való csökkentése átmenetileg tovább növelte az oktatásból lemorzsolódók számát. Észak-Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 18,8 százalék a 18-24 éves korosztályban.
A nők jelentősen felülreprezentáltak a magyar NEET-csoporton belül: míg a férfiaknál 8,4 százalék, a nőknél 12,8 százalék volt a ráta 2025-ben. A területi különbségek is számottevők: Budapesten a NEET-ráta mindössze 3,8 százalék, Észak-Magyarországon 19,2 százalék, az Észak-Alföldön pedig 15,3 százalék. A ritkán lakott, vidékies térségekben minden ötödik fiatal érintett lehet.
Különösen súlyos az észak-magyarországi és az észak-alföldi fiatal nők helyzete: a 18-29 éves korosztályban a NEET-arány itt 31,2, illetve 23,4 százalék. Az észak-magyarországi fiatal nők ezzel az egyik legrosszabb helyet foglalják el az uniós rangsorban.
A Központi Statisztikai Hivatal országos adatai alapján a 20-24 éves nők 10,5 százaléka volt munkanélküli az idei első negyedévben.
Függőségekbe csúszhatnak
A NEET-fiatalok gyakran kerülnek ördögi körbe: a munkanélküliség okozta stressz szorongáshoz, depresszióhoz vagy függőségekhez (alkohol, internet) vezethet, ami tovább csökkenti az elhelyezkedés esélyeit. Sokan szüleikkel élnek, beszűkült információs forrásokkal rendelkeznek, és passzívan várják a külső segítséget, a munkaerőpiacon pedig gyakran szembesülnek diszkriminációval, ageizmussal, vagy kényszerülnek bizonytalan időre szóló feketemunkák vállalására. Ez jelentős mentális és pszichés kockázatokkal jár, amelyek akár hosszú távon is károsíthatják a fiatalok jóllétét és karrierútját, kilátásait. A munka nélkül töltött idő hosszabbodásával nő a pszichoaktív anyagok és az alkohol használatának valószínűsége: az 1–5 éve állás nélkül lévők közül már minden ötödik fiatal küzd függőséggel.
Minden tizedik NEET-fiatal problémaként éli meg az internet- és közösségi oldal függőséget, mivel a társadalmi környezet hiánya a virtuális valóságba kényszeríti és zárja őket. Szociális hálózatuk gyakran a családra és a hasonló helyzetű barátokra korlátozódik, információforrásaik szűkösek, terveik és álmaik pedig rendkívül korlátozottak.
Hollandiában a helyi önkormányzatok személyre szabott bevonási programokat kínálnak pszichológiai segítségnyújtással, támogatott foglalkoztatással és speciális képzésekkel. „Áttértünk egy gondoskodóbb megközelítésre: mentális reziliencia-tréningek, segítség a szerhasználat kezelésében, pénzügyi ismeretek oktatása. Ez inkább a teljes életvitel megreformálását célzó megközelítés, ahelyett, hogy kifejezetten a munkaszerzéshez szükséges képzésekre és magára az álláskeresésre koncentrálnánk” – mondta Tim Versnel, a rotterdami városi tanács foglalkoztatási vezetője.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
