Forrás: Bankszövetség

A választások eredménye megerősítette, hogy a gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, így a következő években is az évi 4 százalék körüli növekedés, a stabil pénzügyi alapok fenntartása, az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány további mérséklése, a munkanélküliség csökkentése és a teljes foglalkoztatás megvalósítása kiemelten fontos marad – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály elmondta: továbbra is szeretnék elérni, hogy 2022-ig az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírásoknak megfelelően 60 százalékra, vagy még inkább az alá csökkenjen. Hozzátette: Orbán Viktor ismét felkérte a miniszteri tisztég betöltésére és a Gazdasági Kabinet vezetésére.

A nemzetgazdasági tárca vezetője szerint az Európai Uniónak megküldött konvergencia-program összeállításakor is évi 4 százalék körüli gazdasági növekedést vázoltak fel a következő évekre. A gazdasági feladatok összeállításakor továbbra is kikérik különböző kutatóintézetek, a munkáltatói szövetségek és a gazdasági kamarák véleményét is. Hozzátette: az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanéküliség az akkori 12 százalékos szintről napjainkra 3,8 százalékra esett vissza, a foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millióról 4,4-4,5 millió dolgozóra emelkedett mostanra.

További adócsökkentés és a bankrendszer rendezése a cél

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a nemzetközi szervezetek is optimistábbak a gazdasági fejlődés tekintetében, az IMF legutóbb 0,4 százalékponttal 3,8 százalékra javította növekedési előrejelzését. A bankrendszerben is jelentős változások voltak: a magyar tulajdon aránya 50 százalék fölé emelkedett, a hazai irányítású banki tulajdon már 55 százalék fölött van, de a magyar állami tulajdoni hányad nem torzítja a bankszektor fejlődését.

A magyar gazdaság fejlődésének egyik fontos alappillére marad a jövőben is a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel kötött hatéves megállapodás, de szeretnék elérni azt is, hogy sokkal hatékonyabb legyen a költségvetési gazdálkodás, hogy jobban használják fel a közbiztonságra, a védelemre, az oktatásra biztosított összegeket – tette hozzá.

A cél továbbra is a további adócsökkentés, a kabinetnek hosszútávon célja a feketegazdaság csökkentése és az szja mérsékelése. A miniszter elmondta: bár egyre több hitelt vesz fel a lakosság, nem látja veszélyét egy jelentős eladósodási hullámnak, az biztos, hogy a változó kamatozású hitelek felvétele kockázatot hordoz a lakosság számára. Rámutatott: fontos, hogy a bankrendszer költségei csökkenjenek a jövőben, mert a magyarországi bankok költségei magasabbak annál, mint amilyenek mellett a szomszédos országok, vagy az uniós államok bankjai dolgoznak.

Varga Mihály Forrás: Bankszövetség

Nem lesz túleladósodás?

A Magyar Bankszövetség elnöke elmondta: még a kormánynál is derűlátóbb, 4,5 százalékos GDP-bővülést várnak idén. A gazdaságban 2018-ban nem lesz inflációs nyomás, a szövetség a következő időszakban is 310-315 forint/euró árfolyamot vár – tette hozzá. Patai Mihály szerint a mostani időszakban erős a gazdasági növekedés, folyamatosan bővül a gazdaság, stabilak a makrogazdasági alapok, csökken az államadóssági ráta, ráadásul sok év után először mutat többletet a folyó fizetési mérleg.

A bankszövetség elnöke szerint tavaly a magyar bankrendszer 600 milliárd forintot is meghaladó adózás utáni nyereséget ért el, hosszabb távon azonban szektorszinten az 1 milliárd euró, 300 milliárd forint körül lehet a reálisan elérhető nyereség. Patai Mihály elmondta: szinte minden bank nyereséges volt, de ez főleg egyszeri tételekből, alapvetően nem az üzemi tevékenységből származott, inkább céltartalékokat írtak vissza.

Az idei évben a tavalyi nyereség felére esik majd vissza a profit. Hozzátette: nem valószínű a túleladósodási hullám, tíz évvel ezelőtt 7000 milliárd forint volt az összes lakossági hitel, most csupán 5000 milliárd forint ez az állomány. Ezzel párhuzamosan a bankszövetség azt javasolja, hogy tovább csökkentsék a bankadó és a tranzakciós illeték mértékét.