Kilenc helyezést lépve előre a 60. helyen áll Magyarország a World Economic Forum (WEF) globális versenyképességi ranglistáján. Ezzel a 2014-2015-ös szintre tornázta vissza magát az ország.
Amiben jók vagyunk: technológia és internet
A WEF rövid értékelése szerint a javulás a technológiai felkészültség fejlődésének köszönhető, a lakosság internettel való ellátottsága volt a másik fontos tényezője a javulásnak: ez 73-ról 79 százalékra emelkedett egy év alatt. A megkérdezett vállalatok emellett a pénzpiacok, az üzleti és innovációs környezetben említettek javulást.
Az előrelépés a jelentés elkészítésében közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet szerint elsősorban a vállalatok érdeme, némi szépséghibával, mivel a változást a piac kényszerítette ki. A szakképzett munkaerő krónikus hiányát tőkeberuházással kell ellensúlyozni, így az innovációhoz kapcsolódó mutatókban tapasztalhattunk előrelépést. Mindennek kellemes környezetet biztosítanak az alacsony kamatok, továbbá a kormányzat azon törekvése, hogy nagybefektetőket vonzzon az országba. Mindezek mellé Magyarország kiváló közegészségüggyel rendelkezik (nem összetévesztendő az egészségüggyel), jó a közbiztonság, és nincs terrorveszély.
Súlyos problémák: kivételezett vállalatok és pocsék oktatás
Néhány igen kritikus versenyképességi pontban azonban nem sikerült előre lépni, sőt pár esetben további visszaesés történt a Kopint-Tárki összefoglalója szerint. Egész versenyképességünk leggyengébb pontja a kormányzati kontraszelekció - vagyis az, hogy a közbeszerzéseken egyes vállalatok kivételezett helyzetven vannak. Ez a legtöbb probléma forrása is az intézményrendszerünkben, aminek következtében az igazságszolgáltatási rendszer is sok kritikát kapott. Ennek pedig egyenes folyománya, hogy a politikusokba vetett bizalom a világon az egyik legrosszabb. A rossz intézményrendszer másik szövődménye, hogy a vállalatok sem mindig viselkednek etikusan.
A másik súlyos probléma az oktatás színvonala, egészen az általános iskolától a felsőoktatásig. Európai viszonylatban magas az iskolát elhagyók aránya, és a tankötelezettségi kor leszállítása sem tett jött az átlagos iskolázottsági szintnek. Az oktatási intézmények és a tananyag digitalizálása lassan halad, és ugyanez vonatkozik a szakképzésre is. Ennek egyik következménye, hogy a magyar munkaerő termelékenysége nagyjából fele az EU15 átlagának. A gazdaság nem képes a magyar tehetségeket megtartani, és külföldieket sem tud hazánkba vonzani - írja a Kopint-Tárki.
A szervezet jelentése a versenyképességet rontó tényezők között a nem megfelelően képzett munkaerőt, a korrupciót és az adókulcsokat említi az első három helyen.
Csak 4 országot előzünk meg az EU-ban
A 137 országot tartalmazó listán Magyarország a 60. helyen áll. Az ország versenyképességi indexe 4,3 pont lett az előző évi 4,2 után. A 28 tagú EU-ban a 24. legversenyképesebbek vagyunk, csak Ciprust (64), Romániát (68), Horvátországot (74) és Görögországot (87) előzzük meg.
Magyarország előtt ötvenkilencedikként Szlovákia, közvetlenül mögötte a 61. helyen a Dél-afrikai Köztársaság áll. Régiós versenytársaink közül Csehország a 31., Bulgária a 49. helyen előttünk, Románia a 68. helyen mögöttünk zárt.
A jelentés elkészítésében a WEF-fel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet működött együtt. Azt írják: bár Magyarország a Visegrádi országoktól továbbra is jelentősen lemarad, a versenyképesség szerkezete újra a régióhoz közelít és a hatékonyságnövelő tényezők terén versenyképes. Idén már csak egy pillérben (sajnos pont az oktatásban) vagyunk mi a régió legrosszabbja.
Reagált a minisztérium: örvendetes eredmény
A tavalyi eredményután sorra jelentek meg a WEF módszertanát és jelentőségét megkérdőjelező közlemények és tanulmányok, most viszont örömmel nyugtázza a javulást a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a rangsorban történt jelentős előrelépés azt mutatja, hogy a magyar gazdaság versenyképességének javulása nemcsak a gazdasági statisztikákban, illetve a nemzetközi befektetők, intézmények és hitelminősítők pozitív visszajelzéseiben mutatkozik meg, hanem a WEF-hez hasonló, vállalatvezetői véleményeket összesítő felmérésekben is érzékelhető.
Varga Mihály a felmérés eredményeit ismertetve hangsúlyozta: az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb - egy év alatt mért - előrelépés a listán, amely az egyik legismertebb versenyképességi értékelésnek számít világszerte. Hozzátette: az eredmények visszaigazolják, hogy a tavasz óta működő Nemzeti Versenyképességi Tanács jól mérte fel, melyek azok a területek és gazdasági javaslatok, amelyek rövid távon is érdemben képesek javítani az ország versenyképességén. A Tanács javaslatára több olyan jogszabály-módosítást fogadott már el az Országgyűlés, amely az ország versenyképességének erősítését, az állami szolgáltatások javítását szolgálja – emlékeztetett Varga Mihály.
A rangsor részletes adatairól szólva a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált tizenkét terület közül nyolcban javult. A legnagyobb mértékű előrelépést, azaz 25 helyezésnyi javulást a „Pénz- és tőkepiacok fejlettsége” tekintetében mérték, ebben meghatározó szerepet játszott többek között a devizahitelek korábbi forintosítása és az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése – jegyezte meg a nemzetgazdasági miniszter. Szintén jelentős előrelépést mutat az „Innováció” (18 helyezésnyi javulás) és a „Technológiai háttér” (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, amely a kormány kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző programjainak eredményességét, illetve a beszállítói hálózatok fejlesztésére irányuló törekvések sikerét is mutatja. A „Munkaerőpiac hatékonysága” területén elért 9 pozíciós javulásban fontos szerepet játszik a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése – tette hozzá Varga Mihály.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
