A magyar államadósságkezelés változatlanul stabil, több lábon áll és gördülékenyen működik - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a tárca YouTube-oldalán közzétett tájékoztatójában. Hozzátette: ennek eredményeként a jövő év nem rejt jelentős kockázatokat, sőt azok esetleges felmerülésére is jelentős tartalékokkal rendelkeznek.
A kormány változatlanul kitart az adósságkezelés eddig követett elvei mellett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövőre a központi költségvetés bruttó hazai termék (GDP) arányos adóssága 3,5 százalékos GDP-növekedéssel számolva már csökkenni fog - mondta, hozzátéve: mérséklődik az adósság devizaaránya, és a finanszírozásban tovább erősödik a hazai befektetők, mindenekelőtt a lakosság szerepe.
Kiemelte: 2021-ben a nettó finanszírozási igény várhatóan 3332 milliárd forint lesz. Ennek mintegy felét a forintkötvény piacról tervezi bevonni a kormány. Ebben a körben a mostaninál gyakoribb és nagyobb volumenű csereaukciókat terveznek a futamidő növelésére, illetve új, 30 éves zöld forintkötvény-kibocsátás szerepel a tervekben. A lakossági állampapírok piaca jelenti a másik fő forrást, 2023-ra a 11 ezer milliárd forintos összértéket tervezik elérni. A 2021-es finanszírozási tervet kedvezőbb keretek mellett tudták összeállítani, amire lehetőséget adott a költségvetés jó teherviselő képessége, valamint az, hogy az adósságportfólió futamidejének célzott növelésével a 2021-es adósságlejáratok csökkentek - mondta. Továbbá az is, hogy a novemberi eurókötvény-kibocsátás a nemzetközi devizalejáratokat teljesen előfinanszírozta, ami kifejezte a magyar gazdaságpolitika iránti erős befektetői bizalmat is. Kitért arra: a világgazdaság visszaesése az idén drámaibb, mint a 2008-as pénzügyi válság esetén volt.
A kormánynak meg kellett találnia a módját, hogy azonnali támogatást nyújtson a munkahelyek megőrzéséhez, a nehéz helyzetbe került cégek megmentéséhez, emellett segítse a gazdaság szereplőit abban, hogy felkészüljenek a járvány utáni helyzetre. Mindezeket a célokat szolgálja a Gazdaságvédelmi akcióterv, amire a kormány korábban nem látott mértékű, a GDP mintegy 28 százalékát kitevő pénzösszeget mozgósít - ismertette a pénzügyminiszter. Természetesnek nevezte, hogy a központi költségvetés egészét sem hagyták érintetlenül a többletkiadások és a költségvetési bevételek terhére nyújtott kedvezmények. Ugyanakkor az elmúlt évek munkája nem volt hiábavaló, a mostani válság sokkal kedvezőbb helyzetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as - tette hozzá.
Így saját forrásból tudják biztosítani a válságkezelés fedezetét - mondta a tárcavezető. Az elmúlt években az államháztartás hiánya jelentősen csökkent, így a maastrichti-adósságráta a 2010-es 80 százalékról tavaly év végére 65,4 százalékra csökkent. Az állam külföld felé fennálló adósságát a GDP 56 százalékát meghaladó 2010-es mértékről 2019 végére 34 százalék alá csökkentették. A teljes államadósságon belüli devizaarány is mérséklődött. Mindez úgy valósult meg, hogy megőrizték az államháztartás stabilitását, és tovább javult az ország nemzetközi pénzügyi megítélése - mondta.
A tárca azzal számol, hogy az idén a GDP 6,4 százalékkal csökken az év egészében, a hiány a GDP 9 százaléka körül alakul, az adósságszint pedig 80 százalékra emelkedhet. Megjegyezte: bár ezutóbbi magas érték, messze elmarad azonban görög (207 százalék), az olasz (160 százalék), a portugál (135 százalék) vagy a francia (116 százalék) arányoktól. A cél a következő években is a költségvetési hiány ás az adósság csökkentése.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója ismertetése szerint a vírusválság miatt megnövekedett költségvetési hiányt 78 százalékban a forintpiacról, ezen belül egyharmad részben lakossági, kétharmad részben az intézményi forintpiacról finanszírozták. A megnövelt nettó devizakibocsátás, és a 2021-es devizalejártaok előfinanszírozása ellenére a devizaarány a központi költségvetésben 20 százalék alatt maradt (19,4 százalék lesz). Az államadósság átlagos futamideje 4,2 évről 5,4 évre nőtt, míg az adósság átlagos kamatköltsége csökkenni tudott 2020 során.
A 2021-es nettó finanszírozási igény 3332 milliárd forint, amelyet 1913 milliárd forint nettó állampapír-kibocsátás, illetve a 2020-ban képzett likviditási tartalékok csökkenése, valamint a 2020. novemberi devizakötvény-kibocsátás finanszíroz - mondta. Jövőre 8600 milliárd forint értékű bruttó állampapír-kibocsátás várható a csereaukciókat is figyelembe véve, amely jelentősen elmarad a 13 472 milliárd forintot kitevő 2020-as, illetve a 10 264 milliárd forintot kitevő, elmúlt ötéves átlag bruttó államadósság-kibocsátási volumenhez viszonyítva.
Elmondta: az ÁKK 1500 milliárd forintra emeli államkötvény csereaukciós programját, valamint nem tart 3 éves államkötvény aukciót 2021-ben. Az aukciós forintkötvény kibocsátási terv 2870 milliárd forintra csökken a 2020-ban várhatóan megvalósuló 5180 milliárd forintról. Jövőre tovább tervezik erősíteni a befektetői diverzifikációt az intézményi forintpiacon, a fenntarthatóság iránt elkötelezett hazai és nemzetközi, ezen belül ázsiai befektetők megszólításával. Magyarország Zöld Kötvényprogramját kiterjesztik a forint államkötvény piacra, mégpedig egy új, 30 éves zöld forintkötvény aukciós kibocsátásával a második negyedévtől, mind hazai, mind külföldi befektetők számára - mondta.
A 2021-es finanszírozási tervben nettó 1000 milliárd forint lakossági állampapír-kibocsátás szerepel, ebben 2023-ig törekednek a 11 ezer milliárd forintos cél elérésére. Közlése szerint 2021-ben nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra a 2020. novemberében végrehajtott előfinanszírozás miatt, amelyet a 2021-ben lejáró devizakötvények törlesztésére használ fel az ÁKK.
Igaz, egyelőre csak tesztüzemben. 
