Az Ukrajna elleni orosz támadás arra késztette a NATO-t, hogy a balti államoktól és Lengyelországtól le egészen Szlovákiáig, Magyarországig, Romániáig és Bulgáriáig terjessze ki előretolt (eFP) regionális elrettentő pozícióját. A Szövetség a keleti arcvonalán lévő többnemzetiségű harccsoportok számát nyolcra növelte, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy ezek nagyságát zászlóaljról dandárra bővíti.
Varsó és Bukarest jelentősége
Noha Ukrajna inváziója kimerítette a katonai erőforrásainak szolgálatra kész és tartalék készleteit, Oroszország továbbra is jelentős fenyegetést jelent Lengyelország és Románia, a NATO keleti arcvonalának kulcsországai számára. Mindkét állam fontos szomszéd Ukrajna számára, befolyásolva a háborút a fegyverszállítások elősegítésével, az ukrán katonai személyzet kiképzésével és a menekültek befogadásával. Lengyelország kulcsfontosságú az északi, sebezhető balti államok biztosításában, Románia pedig a déli, fekete-tengeri régió biztonságának garantálásában.
Többoldalú lengyel és román válaszok
Varsó és Bukarest fontos szerepet játszik a NATO keleti arcvonalának biztosításában azáltal, hogy aktív védelmi pozíciót foglal el, és további szövetséges erőket fogad. A 2017-ben a NATO eFP válaszának részeként, a növekvő katonai fenyegetés miatt alapított Lengyel Harci Csoport (BGPOL) a Lengyel Hadsereg 15. Gépesített dandárjához kapcsolódik. Orzyszban állomásozik, nem messze a sebezhető Suwałki folyosótól.
A Lengyelországot a NATO-szövetséges Litvániával fizikailag összekötő, nagyjából 100 kilométeres határsáv, a Suwałki-folyosó különválasztja az erősen militarizált orosz kalinyingrádi exklávét Belarusztól, ahol orosz atomfegyverek, csapatok és zsoldosok állomásoznak. Ennek a vékony átjárónak az esetleges orosz elfoglalása szárazföldi úton teljesen elszigetelné a három balti államot a NATO többi területétől. Az ilyen kibontakozó forgatókönyv elrettentése vagy gyors reagálása érdekében a BGPOL egyre gyakoribb kiképzésekkel és gyakorlatokkal segíti elő a harckészültséget és az interoperabilitást.
Az USA a „keretországa” ennek a több mint 800 katonát számláló harccsoportnak. A többnemzetiségű alakulat többi részét lengyel, román, brit és horvát erők alkotják.
A román lépések
2022 májusában a NATO hasonló eFP harccsoportot hozott létre Romániában, amelynek keretnemzete Franciaország, és amelyhez többek között Lengyelország és az USA is hozzájárult.
A „Romania Battle Group” megalakulása közvetlen következménye volt az orosz inváziónak, valamint Bukarest erőteljes támogatásának a NATO térségbeli jelenlétének növelése érdekében. 2015 óta Románia ad otthont a „NATO délkeleti többnemzetiségű hadosztálya főhadiszállásának” és 2016 óta az „Aegis Ashore” rakétavédelmi rendszernek is.
Az euroatlanti térségen kívülről, különösen Iránból érkező esetleges ballisztikusrakéta-támadások elleni védekezésre tervezett Aegis Ashore telephely része az Egyesült Államok hozzájárulásának a NATO térségbeli rakétavédelmi architektúrájához. Lengyelországban 2023 végére készül el egy kiegészítő Aegis Ashore telephely, amely a keleti arcvonal teljesebb védelmét biztosítja.
A Bukaresti Kilencek
Lengyelország és Románia hangos szószólója a kelet-közép-európai országok biztonságának a „Bukaresti Kilencek” rendszeres csúcstalálkozóin, amely 2015-ben Varsó és Bukarest kezdeményezésére alapítottak regionális biztonság növelése érdekében. A Bukaresti Kilenc tagországai több, legmagasabb szintű találkozót is tartottak azóta, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát.
Nevezetesen, Andrzej Duda lengyel elnök a 2022. júniusi csúcstalálkozón az Egyesült Államok fokozott jelenlétére és további NATO-katonák bevonására szólított fel az Odera folyótól keletre. Hasonlóképpen, a 2023 februári csúcstalálkozón a Bukaresti Kilenc vezetői, valamint Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben elítélték Moszkvát, és a Szövetség nagyobb jelenlétére szólítottak fel a kelet-közép-európai régióban.
A tavalyi invázió óta a Bukaresti Kilencek másik fő témája Ukrajna támogatásának fenntartása és további erősítése. A 2023. júniusi csúcstalálkozón Klaus Iohannis román elnök kijelentette, hogy Románia „addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükséges. Ukrajna győzelme ebben a háborúban a fő célunk. Ugyanakkor Románia megingathatatlanul támogatja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz.”
A Három Tenger Kezdeményezés jelentősége
Lengyel és román tisztviselők más multinacionális fórumokon és találkozókon is fokozott biztonsági együttműködésre szólítottak fel. Például míg a „Három Tenger Kezdeményezés” formátum célja elsősorban a régión belüli gazdasági együttműködés fellendítése körül forog, a csoportosulás 12 tagja közösen fejezte ki aggodalmát az orosz agresszió miatt, és szorgalmazza a kapcsolatok szorosabbra fűzését.
A Kezdeményezés önkormányzati kongresszusának májusi ülésén Duda lengyel elnök hangsúlyozta, hogy a három tenger térségében a határon átnyúló együttműködés erősítése a tagok prioritása. Szemléltető módon a júniusi hágai találkozón hét másik NATO-szövetségessel és a NATO főtitkárával Iohannis román elnök kijelentette, hogy továbbra is Oroszország jelenti a legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra, és kiállt az észak-atlanti szövetség megerősítése mellett a júliusi vilniusi csúcstalálkozón.
Magán a csúcson Románia csatlakozott a G7-ek Ukrajnát támogató nyilatkozatához. Ezen túlmenően Románia már áprilisban együttműködési megállapodást írt alá Ukrajnával és Moldovával, amelynek középpontjában a fekete-tengeri régió megerősítése áll, és a tervek szerint a következő Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának otthont ad.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
