Az Ukrajna elleni orosz támadás arra késztette a NATO-t, hogy a balti államoktól és Lengyelországtól le egészen Szlovákiáig, Magyarországig, Romániáig és Bulgáriáig terjessze ki előretolt (eFP) regionális elrettentő pozícióját. A Szövetség a keleti arcvonalán lévő többnemzetiségű harccsoportok számát nyolcra növelte, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy ezek nagyságát zászlóaljról dandárra bővíti.
Varsó és Bukarest jelentősége
Noha Ukrajna inváziója kimerítette a katonai erőforrásainak szolgálatra kész és tartalék készleteit, Oroszország továbbra is jelentős fenyegetést jelent Lengyelország és Románia, a NATO keleti arcvonalának kulcsországai számára. Mindkét állam fontos szomszéd Ukrajna számára, befolyásolva a háborút a fegyverszállítások elősegítésével, az ukrán katonai személyzet kiképzésével és a menekültek befogadásával. Lengyelország kulcsfontosságú az északi, sebezhető balti államok biztosításában, Románia pedig a déli, fekete-tengeri régió biztonságának garantálásában.
Többoldalú lengyel és román válaszok
Varsó és Bukarest fontos szerepet játszik a NATO keleti arcvonalának biztosításában azáltal, hogy aktív védelmi pozíciót foglal el, és további szövetséges erőket fogad. A 2017-ben a NATO eFP válaszának részeként, a növekvő katonai fenyegetés miatt alapított Lengyel Harci Csoport (BGPOL) a Lengyel Hadsereg 15. Gépesített dandárjához kapcsolódik. Orzyszban állomásozik, nem messze a sebezhető Suwałki folyosótól.
A Lengyelországot a NATO-szövetséges Litvániával fizikailag összekötő, nagyjából 100 kilométeres határsáv, a Suwałki-folyosó különválasztja az erősen militarizált orosz kalinyingrádi exklávét Belarusztól, ahol orosz atomfegyverek, csapatok és zsoldosok állomásoznak. Ennek a vékony átjárónak az esetleges orosz elfoglalása szárazföldi úton teljesen elszigetelné a három balti államot a NATO többi területétől. Az ilyen kibontakozó forgatókönyv elrettentése vagy gyors reagálása érdekében a BGPOL egyre gyakoribb kiképzésekkel és gyakorlatokkal segíti elő a harckészültséget és az interoperabilitást.
Az USA a „keretországa” ennek a több mint 800 katonát számláló harccsoportnak. A többnemzetiségű alakulat többi részét lengyel, román, brit és horvát erők alkotják.
A román lépések
2022 májusában a NATO hasonló eFP harccsoportot hozott létre Romániában, amelynek keretnemzete Franciaország, és amelyhez többek között Lengyelország és az USA is hozzájárult.
A „Romania Battle Group” megalakulása közvetlen következménye volt az orosz inváziónak, valamint Bukarest erőteljes támogatásának a NATO térségbeli jelenlétének növelése érdekében. 2015 óta Románia ad otthont a „NATO délkeleti többnemzetiségű hadosztálya főhadiszállásának” és 2016 óta az „Aegis Ashore” rakétavédelmi rendszernek is.
Az euroatlanti térségen kívülről, különösen Iránból érkező esetleges ballisztikusrakéta-támadások elleni védekezésre tervezett Aegis Ashore telephely része az Egyesült Államok hozzájárulásának a NATO térségbeli rakétavédelmi architektúrájához. Lengyelországban 2023 végére készül el egy kiegészítő Aegis Ashore telephely, amely a keleti arcvonal teljesebb védelmét biztosítja.
A Bukaresti Kilencek
Lengyelország és Románia hangos szószólója a kelet-közép-európai országok biztonságának a „Bukaresti Kilencek” rendszeres csúcstalálkozóin, amely 2015-ben Varsó és Bukarest kezdeményezésére alapítottak regionális biztonság növelése érdekében. A Bukaresti Kilenc tagországai több, legmagasabb szintű találkozót is tartottak azóta, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát.
Nevezetesen, Andrzej Duda lengyel elnök a 2022. júniusi csúcstalálkozón az Egyesült Államok fokozott jelenlétére és további NATO-katonák bevonására szólított fel az Odera folyótól keletre. Hasonlóképpen, a 2023 februári csúcstalálkozón a Bukaresti Kilenc vezetői, valamint Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben elítélték Moszkvát, és a Szövetség nagyobb jelenlétére szólítottak fel a kelet-közép-európai régióban.
A tavalyi invázió óta a Bukaresti Kilencek másik fő témája Ukrajna támogatásának fenntartása és további erősítése. A 2023. júniusi csúcstalálkozón Klaus Iohannis román elnök kijelentette, hogy Románia „addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükséges. Ukrajna győzelme ebben a háborúban a fő célunk. Ugyanakkor Románia megingathatatlanul támogatja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz.”
A Három Tenger Kezdeményezés jelentősége
Lengyel és román tisztviselők más multinacionális fórumokon és találkozókon is fokozott biztonsági együttműködésre szólítottak fel. Például míg a „Három Tenger Kezdeményezés” formátum célja elsősorban a régión belüli gazdasági együttműködés fellendítése körül forog, a csoportosulás 12 tagja közösen fejezte ki aggodalmát az orosz agresszió miatt, és szorgalmazza a kapcsolatok szorosabbra fűzését.
A Kezdeményezés önkormányzati kongresszusának májusi ülésén Duda lengyel elnök hangsúlyozta, hogy a három tenger térségében a határon átnyúló együttműködés erősítése a tagok prioritása. Szemléltető módon a júniusi hágai találkozón hét másik NATO-szövetségessel és a NATO főtitkárával Iohannis román elnök kijelentette, hogy továbbra is Oroszország jelenti a legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra, és kiállt az észak-atlanti szövetség megerősítése mellett a júliusi vilniusi csúcstalálkozón.
Magán a csúcson Románia csatlakozott a G7-ek Ukrajnát támogató nyilatkozatához. Ezen túlmenően Románia már áprilisban együttműködési megállapodást írt alá Ukrajnával és Moldovával, amelynek középpontjában a fekete-tengeri régió megerősítése áll, és a tervek szerint a következő Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának otthont ad.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az éghajlatváltozás által potenciálisan legsebezhetőbb kis szigetállamokat képviselő csoport most jelentette be, hogy kivonul az azerbajdzsáni COP29 kulcsfontosságú üléséről. 
