A béka feneke alatt a magyar adócsapda

A minimálbérhez képest elég alacsony a hazai munkanélküli segély mértéke - van, ahol a többletjövedelem 100 százalékát elviszi az adó

A munkanélküliségi csapda azt mutatja, hogy mennyit "nyerhet" egy munkanélküli azzal, ha elvállal egy rosszul fizető munkát - írja a Népszabadság. A KSH legfrissebb adattára szerint nálunk 2004-ben 34 százalékkal több pénzt vihetett haza az, aki hozzájutott egy minimálbéres álláshoz, mint az, aki munkanélküli segélyt kapott.

A segély-bér aránya - ez a munkanélküliségi csapda mérőszáma - tehát a 75 százalékos. A régi uniós országokhoz képest ez igencsak alacsony segélyszintet jelent: Belgiumban, Németországban, Hollandiában vagy Dániában alig 11-13 százalék a munkavállalás "haszna". A cikk szerint nehéz egyértelmű összefüggést felfedezni a munkanélküli-segély szintje és a munkanélküliség között.

További adózási tudnivalók

Az adócsapda mélységéből hasonlóképpen nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Ez a szám azt mutatja, hogy a kereset emelkedésével a többlet hány százaléka "vész el" a közterhek növekedése, illetve a kedvezmények megvonása miatt. Itt nagyon nagy lehet a különbség a családnagyság függvényében is - írja a lap. Finnországban vagy Portugáliában például az adócsapda 100 százalék: a kétgyerekes, egykeresős családoknál tehát semmi nem marad meg a fizetésemelésből, míg a gyerek nélküli egyedülállóknál a jövedelemtöbblet harmadával nő a kereset.

Magyarország - akár gyerekkel, akár anélkül - a kisebb adócsapdájú országok közé tartozik. 2004-ben a kétgyerekes, egy keresővel rendelkező családosoknál a többletjövedelem nyolctizedét kapta kézhez a háztartásfő, míg az egyedülálló gyerekteleneknél kétharmadát - olvasható az újság mai számában.

Meglepően jól kerestünk tavaly: 171 ezer az átlag
Sztrájk helyett megállapodás - részletek
Foglalkoztatás terén továbbra is szamárpadban ülünk