A bürokrácia nehezíti a munkavállalást Franciaországban

A hivatalos adatok szerint 2006 második felében az újonnan csatlakozott kelet-európai országok állampolgárai közül alig ezren kerültek állásba és kilencezren vállaltak legálisan alkalmi munkát Franciaországban, mert az adminisztrációs nehézségek miatt számukra még mindig egyszerűbb az illegális munkavállalás - derül ki a Le Figaro című francia napilap hétfőn közölt körképéből. Nagy Britanniával ellentétben a jelenleg 8,5 százalékos munkanélküliséggel küszködő Franciaország az újonnan csatlakozott országok munkavállalói számára munkaerőpiacának progresszív megnyitása mellett döntött, de 2011-ig teljesen szabaddá teszi a munkavállalást a kelet-európaiak előtt - mondta a lapnak a miniszterelnök egyik tanácsadója.

Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott új tagállamok állampolgárai tavaly május óta 62 munkaerőhiánnyal küzdő szakmában vállalhatnak szabadon munkát Franciaországban. Ez a jog januártól a frissen csatlakozott bolgárokat és románokat is megilleti. Kelet-európai munkavállaló felvételekor a francia munkáltatóknak mindenképpen engedélyt kell kérniük a munkaügyi minisztériumtól, de az érintett 62 foglalkozás esetén a munkavállalási engedélyt automatikusan adják meg a hatóságok. A többi munkakörben foglalkoztatott minden egyes kelet-európai munkavállaló után az engedély kiadásához a munkáltatóknak évi 900 eurós illetéket kell befizetniük és annyi papírt kell kitölteniük, hogy mire az eljárás véget ér, a munkát keresők egy része 30 százalékkal magasabb bérért elhelyezkedik a fekete piacon - állítja a lap lengyel forrásokra hivatkozva.

Bulgária kiszorítja Dél-Spanyolországot?
Külföldi jövedelmek: hogyan adózzunk? (hanganyag)
Már lengyelül is kirakják az útjelzőket Angliában
Az ingatlanberuházók felfedezik Bécset
Moszkva lekörözte még New Yorkot is