A cégek szerint a tudás stratégiai eszköz
A magyarországi cégek több mint háromnegyede a tudást stratégiai eszköznek tekinti, de csak harmaduk rendelkezik átfogó tudásmenedzsment-stratégiával és 22 százalékuk alkalmaz konkrét tudásmenedzsment-programot - derül ki a KPMG-BME Akadémia, valamint a veszprémi Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszéke közös felméréséből.
A 130 szervezet részvételével készült felmérés azt vizsgálta, hol tartanak a hazai cégek a tudásmenedzsment fejlesztésében, alkalmazásában. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a magyarországi helyzetet összességében az jellemzi, hogy a cégek már felismerték a tudás hatékony menedzselésének jelentőségét, rendelkeznek hasznosítható tudással és az ehhez szükséges infrastruktúrával is.
A hazai cégek - a nemzetközi társaságokkal összhangban - a tudásmenedzsment alkalmazásától leginkább a szervezeti együttműködés hatékonyságának fejlődését, a minőség javulását, a hozzáadott érték növelését, valamint a költségek csökkentését várják. A vizsgálat során kevesen vállalkoztak a költségek becslésére, de a válaszadók túlnyomó többsége úgy gondolta, hogy a tudásmendzsment költsége nem haladja meg árbevétele 2 százalékát.
A tudásmenedzsment terjedése legfőbb akadályának - a legutóbbi, 2002-es KPMG-felméréshez hasonlóan - legtöbben most is azt tekintik, hogy nem ismerik a tudásmendzsment előnyeit, nincs idő a tudás megosztására, és nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz. Továbbra is jellemző érv az, hogy a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat.
ide a szöveget
Karriertanácsok
A 130 szervezet részvételével készült felmérés azt vizsgálta, hol tartanak a hazai cégek a tudásmenedzsment fejlesztésében, alkalmazásában. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a magyarországi helyzetet összességében az jellemzi, hogy a cégek már felismerték a tudás hatékony menedzselésének jelentőségét, rendelkeznek hasznosítható tudással és az ehhez szükséges infrastruktúrával is.
A hazai cégek - a nemzetközi társaságokkal összhangban - a tudásmenedzsment alkalmazásától leginkább a szervezeti együttműködés hatékonyságának fejlődését, a minőség javulását, a hozzáadott érték növelését, valamint a költségek csökkentését várják. A vizsgálat során kevesen vállalkoztak a költségek becslésére, de a válaszadók túlnyomó többsége úgy gondolta, hogy a tudásmendzsment költsége nem haladja meg árbevétele 2 százalékát.
A tudásmenedzsment terjedése legfőbb akadályának - a legutóbbi, 2002-es KPMG-felméréshez hasonlóan - legtöbben most is azt tekintik, hogy nem ismerik a tudásmendzsment előnyeit, nincs idő a tudás megosztására, és nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz. Továbbra is jellemző érv az, hogy a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat.
ide a szöveget
Karriertanácsok
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban. 
