A fagykár: 40 milliárd
Véleménye szerint a kárenyhítés egyik lehetősége az a 25 milliárd forint, amelyet a gazdák tavaly a gabonaintervencióra való hivatkozással nem kaptak meg. Akkor ugyanis "a 103 milliárd forintból csak 78 milliárdot fizettek ki, 25 milliárd pedig elvonásra került. Ezúton kérjük a minisztert és a kormányzatot, hogy azt a 25 milliárd forintot tegyék bele a kárenyhítési alapba" - fűzte hozzá.
Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy a kárenyhítési alap "ilyen módon történő létrehozását" ellenezték, ugyanis az Európai Unióban ez úgy működik, hogy feltöltött rendszer van, hosszú távra terveznek, és mindenféle káresemény finanszírozható belőle. Magyarországon ez a jogszabály 2007. január elsején lépett hatályba, és a gazdálkodók mindösszesen hat százaléka élt vele - fűzte hozzá.
Budai Gyula szerint az uniótól is kérhet segítséget a kormány és a tárca. Létezik egy EU-s szolidaritási alap, amelytől akkor kérhetnek támogatást, ha a jelentős katasztrófát szenvedett tagállam az unióhoz fordul. Ennek két kritériuma van: az egyik, hogy a kár összege meg kell haladja a 3 millió eurót, illetve a GDP 0,6 százalékát, valamint, hogy más tagállamnak is érintettnek kell lennie. "információk szerint Lengyelországban is jelentős fagykárok voltak, illetve Olasz-, Spanyol- és Franciaországban is aszálykárok vannak, tehát lehetőség van arra, hogy az Európai Unió ebből az alapból a magyar gazdákat megsegítse".
Harmadik megoldásként javasolta a természeti csapások miatti kárenyhítést, amelyet a nemzeti támogatások terhére szintén lehet kezdeményezni az EU-nál, véleménye szerint a májusi fagykár ebbe a kategóriába beleilleszthető.
Fagyos lett a hangulat az Országgyűlésben
A fagykárról egyeztetne az Európai Bizottsággal a kormány
Akár többmilliárdos is lehet a fagykár
MTI