A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hitelminőség idei markáns romlását a magyarországi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatának tartja
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hitelminőség idei markáns romlását a magyarországi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatának tartja.
A hazai pénzügyi szektor kiemelkedő kockázata, hogy a hitelminőség markánsan romlik idén – húzta alá Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete főigazgatója az intézmény sajtótájékoztatóján. A kockázatok kezelése érdekében felértékelődnek az állami hatósági szabályozói és felügyelési intézkedések. A felügyelet az eddig megtett lépéseken túl is garantálja a pénzügyi piacok biztonságát.
A hitelminőség romlásának és a jövedelmezőség csökkenésének főbb okai: a lakosság eladósodása dinamikusan nőtt tavaly, 2008. közepe óta jelentősen szigorodnak a hitelezési feltételek, a hazai hiteladós ügyfeleket jelenleg és az elkövetkező időszakban termelési, jövedelmi és munkaerőpiaci sokkok érik, végül a közép-kelet-európai régióval szemben fennálló ügyfélköveteléseknél számottevően nőnek a térség egyes országainak szuverén és kereskedelmi kockázatai.
A likviditási kockázat szintje ugyancsak magas, és ez – főként a bankrendszerben – súlyosbodhat. A probléma egyrészt a bankrendszer belső, szerkezeti sajátosságainak köszönhető (magas, növekvő hitel/betét arány, jelentős arányú lejárati szerkezeti átalakulás, a bankrendszer növekvő mérlegen belüli devizapozíciója, s az anyabanki finanszírozástól való jelentős függés). Emellett a legutóbbi időszakban gyorsan és jelentősen romlanak a környezeti feltételek is. Az egyéb alszektoroknál – a tömeges tőkekivonási hullámot elszenvedő nyílt végű ingatlanalapokat kivéve – a likviditási kockázat sokkal kisebb.
A piaci kockázatoknál az elsődleges veszélyforrás a pénz-, valuta- és tőkepiacok folytatódó, igen nagymértékű ingadozása, amely mintegy állandósult, tendenciája erősödőnek tűnik. A leginkább veszélyeztetett területek: a forintárfolyam, a szuverén-, illetve valutakockázati felár, valamint az utóbbiak révén a forint államkötvénypiaci hozamkövetelmények. Elsősorban a hitelpiaci intézményeket fenyegeti a devizahitelek minősége miatt a forint esetleges további leértékelődése. További jelentős kockázat a forint államkötvénypiac és a részvénypiac folytatódó lejtmenete, amely főként a vagyonkezeléssel foglalkozó szolgáltatók, vagyis a pénzügyi szektor kiterjedt köre számára komoly fenyegetés. A hitelezési és a befektetési tevékenységeket érinthetik kedvezőtlenül az ingatlan- és gépjárműpiacon, 2009 egészében várható gyenge kereslet hatásai.
A magyar pénzügyi szektorok – főképp a bankok – tőkejövedelmezősége nagy valószínűséggel 2009-ben is csökken. Ennek fő okai: a forrásköltségek emelkednek, a korábbi években rendszeresen tapasztalt pozitív volumenhatás erős csökken vagy teljesen hiányzik, a hitelkockázati költségek számottevő nőnek (rövid távon ez a legbizonytalanabb, s egyben a legnagyobb negatív potenciállal rendelkező tényező), a nehéz piaci körülmények között a szolgáltatói verseny tovább éleződik.
Az intézmények tőkehelyzete 2008-ban keveset változott: továbbra is a kielégítőnél jobb. Az átlagosan mintegy 50 százalékos többlettőke-állomány azonban a minimális szabályozói tőkekövetelménnyel áll szemben, olyan nehezedő kockázati környezetben, amikor utóbbiak növekvő valószínűséggel képtelenek a fedezendő kockázatok egészét ellensúlyozni. Vagyis a jelenlegi körülmények között a szolgáltatóknak a minimális tőkekövetelményeknél jóval nagyobb többlettőkére lehet szükségük a fenyegetések ellensúlyozására. Ennek fényében pénzügyi szolgáltatók tőkésítettsége jóval kevésbé megfelelő.
A globális pénzügyi rendszer szűkös tőkehelyzete miatt külső forrásból ma nehéz elfogadható költséggel tőkéhez jutni. Így felértékelődik a szolgáltatók jövedelmezősége által biztosított belső tőkésítési képessége. A magyar biztosítási szektor jelentős belső tőketöbbletet termel, tőkejövedelmezősége számottevően meghaladja a tőkeszükséglet (visszafogott) növekedését. Ám a hitelintézeteknél a jövedelmezőség mérsékelten elmarad a szabályozói tőkeszükséglet növekedésétől, ami kismértékű belső tőkeképzési hiányt okoz.
Továbbra is meglévő kockázat a fokozódó arányú ügynöki tevékenység, s ugyanez állapítható meg a szórt tulajdonosi szerkezetű intézmények – biztosítási egyesületek, pénztárak, befektetési alapok és szövetkezeti hitelintézetek – gyenge tulajdonosi ellenőrzése kapcsán. Szükség van az e területekkel kapcsolatos szabályozás szigorítására.
További rizikó, hogy a pénzügyi válság körülményei között nehezebbé válhat a tisztességes piaci magatartás normáinak betartatása: csökkenhet a törvénytelen vagy erkölcstelen magatartás relatív kockázatait. A magánnyugdíjpénztáraknál nagy fontosságú feladat a választható portfóliós rendszer szabályainak módosítása.
A pénzügyi közvetítés mai különösen nehéz feltételei, szokatlanul magas kockázatai miatt a pénzügyi szolgáltatóknak általánosságban a szokásosnál jóval védekezőbb stratégia kiválasztására van szükségük. A körülmények gyorsan, gyakran előnytelen irányban változnak. A piaci expanzió szinte teljesen megszűnt, sőt, egyes piacok zsugorodnak, illetve egységnyi hozamra a megszokottnál jellemzően jóval nagyobb kockázat esik. Döntő jelentőségű a stratégia belső egységessége: a hibás üzleti döntések a normális üzletmenetre jellemzőnél sokkal súlyosabb negatív következményekkel járhatnak. Emiatt felértékelődnek a folyó működéstől független, sőt gyakran az üzleti expanzió alternatívájaként felhalmozott likviditási és tőketartalékok.
Az állami hatóságok szabályozói, felügyeleti, szolgáltatói és együttműködési tevékenysége a következő időszakban a pénzügyi szolgáltatók sikeres működésének fontos összetevője lehet. Az elsősorban veszélyeztetett bankrendszerrel kapcsolatban többek közt nagy jelentősége lesz a bankok likviditásával, forrás- és tőkeellátottságával kapcsolatos, s a banki tevékenység irányaira ható hatósági szabályozásnak és felügyelésnek. Fontos intézkedések lehetnek például a banki hitelügyfelek helyzetének kezelését szolgáló hatósági kezdeményezések, a teljes körű lakossági hitelregiszter felállítása, s a hitel üzletág feltételeinek átláthatóságát elősegítendő az ingatlanpiaci árstatisztika rendszerének fejlesztése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hitelminőség idei markáns romlását a magyarországi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatának tartja .jpg)
.jpg)
Kedd reggelre 403 forint fölé drágult az euró. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
