Lövétei István szerint egy megerősítő népszavazás adna valódi legitimitást egy új alkotmánynak. Az alkotmányjogász annak kapcsán nyilatkozta ezt, hogy a Fidesz kezdeményezte, kerüljön ki az alaptörvényből, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló határozat elfogadásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges - túl sokat akar a törvényhozó hatalom?
Lövétei István kifejtette: a négyötödös, az előkészítő munkába beleszólást kapók körét kitágító szabály a Horn-kormány idején született, konszenzus megteremtését írva elő; e mögött valójában azonban az húzódott meg, hogy az akkori többség vezérkara "nem igazán akart hozzányúlni" az alkotmányhoz.
Ezzel alkalomadtán hivatkozni lehetett arra, hogy nincs meg a négyötödös többség - mutatott rá, hozzátéve: ha ez a rendelkezés fennmaradna, szerinte most sem lenne új alkotmány.
Mint mondta, megérti, hogy az ellenzék ragaszkodik ehhez a jogosítványhoz, de a hatályos szabály fenntartása várhatóan most is ellehetetlenítené az alkotmány-előkészítést.
Ugyanakkor az, hogy kétharmados szavazati aránnyal változtatható meg az alkotmány, nem biztos, hogy azt jelenti, egy új alaptörvényt kétharmaddal, vagy akár négyötöddel elég megalkotni - ismertette személyes értelmezését az alkotmányjogász, aki szerint megfelelő legitimációt az új alkotmánynak csak egy megerősítő népszavazás adhatna.
Mint mondta, a négyötödös vagy egy kétharmados szabály az előkészítésben önmagában nem demokratikus, vagy antidemokratikus, de abban sem hisz, hogy pusztán a választás után kialakult parlamenti erőviszonyok legitimálnak egy ilyen horderejű lépést.
Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz másik javaslata szerint az alkotmánybírókat jelölő testületben is kétharmados többség döntene arról, kiből válhat jelölt, míg a jelenlegi szabályok szerint minden frakció egy-egy tagot delegál az ezzel foglalkozó bizottságba, Lövétei István azt mondta: a módosítás nem változtat azon a szerinte alapvetően rossz, eddig is érvényben volt rendszeren, hogy a jelölést a politikai vezérkarok dominálják.
Szerinte bár a politika nem vonulhat ki teljesen a jelölés folyamatából, arra kellene törekedni, hogy csökkenjen a politika erős és közvetlen beleszólása ebbe a kérdésbe.
|
Kijelölés - példátlan összefogás
A kormányoldal elég az Ab-tagok és az Ász-tisztségviselők jelöléséhez Bár a vonatkozó javaslatok szerint a jelölő testületekben - a kormánypártok által ellenzéki voks nélkül is birtokolt - kétharmados szavazattöbbséggel dőlne el, kiből válhat jelölt, várhatóan minden ellenzéki párt részt vesz az alkotmánybírókat, illetve az Állami Számvevőszék tisztségviselőit jelölő parlamenti bizottságok munkájában. A Jobbik még nem hozta meg végleges döntését erről. A költségvetési bizottságnak az ÁSZ-tisztségviselők jelölésével foglalkozó eseti bizottságról szóló javaslata, illetve a fideszes Mátrai Márta alkotmánybírók jelölésére vonatkozó indítványa is 8-8 tagú bizottságokat hozna létre, hogy azok tegyenek javaslatot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökére és alelnökeire, illetve a Alkotmánybíróság (Ab) hiányzó tagjaira. Mindkét testületbe négy tagot a Fidesz, egyet-egyet a többi frakció delegálna, és abból lehetne jelölt a fenti tisztségekre, akit a bizottság 5 tagja támogat. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Fidesz szövetségesével, a KDNP-vel együtt képes jelöltet állítani. Az ÁSZ-tisztségviselők jelölése ügyében eddig példátlan összefogással, közös ellenzéki módosító indítványban kezdeményezte az MSZP, a Jobbik és az LMP, hogy a jelöltté váláshoz legalább egy ellenzéki igen szavazatra is szükség legyen, ezt az indítványt azonban nem támogatja a Fidesz. Alkotmánybírók jelölése: jelzés értékű csak a részvétel?
A hatályos szabályok úgy rendelkeznek, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot; az Ab tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az MSZP mindkét jelölő bizottság munkájában részt vesz - közölte a szocialisták csütörtöki döntését az MTI-vel Tóbiás József frakcióigazgató. Magyarázatként hozzáfűzte: az MSZP meg kívánja adni az esélyt a Fidesznek, hogy a kormányoldal a többség birtokában is konszenzusos jelölteket találjon a posztokra. Tóbiás József aláhúzta, annak ellenére vesz részt az MSZP a jelölő bizottságokban, hogy a Fidesz egyedül akar dönteni a jelöltekről. A Jobbik még nem döntött arról, hogy részt vesz-e az említett bizottságok munkájában, de nem is ezt tartják a legfontosabbnak. Egyelőre elsősorban az Ab-tagok jelölésére és a tervezett alkotmánymódosításra koncentrálva azért küzdenek - nyilatkozta az MTI-nek Novák Előd alelnök -, hogy a fidesz által javasolt, szerintük az alkotmány megcsúfolását jelentő megoldás megváltozzon. Novák Előd kifogásolja, hogy a Fidesz kísérletet sem tett a megegyezésre, úgy akarja elvenni a két fontos ellenzéki jogosítványt, azaz a négyötödös szabályt és azt, hogy az alkotmánybírókat jelölő bizottságba minden frakció egy-egy tagot delegál a hatályos szabályok szerint. Ezt nemzeti együttműködésnek nevezni arcátlanság - értékelte. Hozzátette: "ha lesz értelme" személyi javaslatot tenniük, lesz alkotmánybíró-jelöltjük, mégpedig független szakember személyében. Az LMP részt vesz az alkotmánybírákat, illetve az Állami Számvevőszék vezetőit jelölő bizottságok munkájában. Karácsony Gergely azt mondta, örök optimistaként bíznak abban, hogy nem pártkatonákat fog jelölni a testület, "habár rosszak az előjelek". A frakcióvezető-helyettes közlése szerint valószínűleg állítanak jelölteket, de a frakció egyelőre még nem döntött arról, hogy kik legyenek ezek. Hangsúlyozta, nem olyan személyeket akarnak megnevezni, akik az LMP számára megfelelőek, hanem olyanokat, akik valóban konszenzusos, mindenki által elfogadható jelöltek lehetnek. Karácsony Gergely a kormánypárti javaslatról, amely kétharmados többséghez kötné a jelölést azt mondta, hogy a jelenlegi parlamenti viszonyok között a jelöltek kiválasztásának befolyásolására az ellenzéknek egyedül a jelölőbizottságban nyílna módja, de "ezt a lehetőséget is elvette a Fidesz", amely "felszámolja a fékek és ellensúlyok rendszerét" és ez a lépés "nem is tudom már hányadik csapás a demokráciára". Közölte: a kormánytöbbség lépése önmagában is visszás, de emellett beilleszkedik egy olyan sorba, ahol a kormányhatalom folyamatosan korlátozza az alkotmányos ellensúlyokat, például az önkormányzati rendszerben, később a választási rendszerben, az alkotmányról való döntésben, most pedig az alkotmánybírák megválasztásában. "A nemzeti együttműködés rendszere kimutatta a foga fehérjét" - értékelte. Civil szervezetek is tiltakoztak az ellen, hogy "a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló alkotmánybírósági tagokról". |
MTI
Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel. 
