A Figyelő és a Political Capital Országjelentése szerint a politikai kockázati index összesített értéke továbbra is alacsony, míg a gazdasági kockázati index először csúszott át a magas kockázati tartományba Politikai Kockázati Index (PRI)
A kockázat általában vett csökkenésének a stabilitás ugrásszerű erősödése az elsődleges oka, ez is csak addig áll fenn azonban, amíg az új kormány tartja a szigorú költségvetési politikát és az alkotmányos berendezkedés átalakítása kapcsán képes felelősen élni a kétharmados parlamenti többségével.
A korrupció és az előítéletesség mértéke továbbra is kiemelt politikai kockázatot hordoz magában, de ebbe a körbe sorolható a sajtószabadság helyzete is, ahol a politikai befolyás erősödése nem annyira a közszolgálati média feletti kontrollból, hanem inkább piaci koncentrációból következik.
A stabilitáshoz hasonlóan a jogbiztonságra nézve is a közjogi rendszer esetlegesen nem kellően átgondolt változtatása jelenthet kockázatot, de a jogállamiság érvényesülése szempontjából az új kormány által ígért elszámoltatás kiemelt figyelmet érdemel, különösen ami a nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti. Állam és gazdaság viszonya kapcsán az új kormány politikájával kapcsolatban a legnagyobb kockázat, hogy több kérdésben "beleragadhat" ellenzékben képviselt álláspontjába.
Gazdasági kockázati Index (EcoRisk)
A gazdasági kockázat fokozatosan mérséklődött az elmúlt év egymást követő negyedéveiben, ám az utolsó negyedév értéke is elmaradt a 2008-as átlagértéktől. Ezzel az EcoRisk a 2000-es évek során átlagában először csúszott át a magas kockázati tartományba.
A komponensek közül a mély gazdasági válság soha nem látott alacsony szintre húzta a konjunktúramutatót – az átlagos értéke a kritikusan alacsony gazdasági konjunktúráénak felelt meg. Regionális kitekintésben ellenben, ahol a magyar gazdaság 2008 közepéig alulteljesítő volt a régió országaihoz képest, tavaly a konjunktúra indexek közötti különbségek nagyon leszűkültek. Idén pedig a magyar gazdaság teljesítménye belesimul a régiós átlagba.
A pénzügyi/pénzpiaci kockázati index komoly mozgásokat produkált a válságban, és szeretnénk hinni, hogy a legrosszabb már mögöttünk van - olvasható a közleményben. A tavalyi év második fele hozta a megnyugvást, a részvénypiaci emelkedés stabilizálódása, valamint a globális növekedés ismételt beindulása csökkentette mind a valós, mind a tőkepiacokon érzékelt kockázatokat. Az év végére az index a közepes kockázatú kategóriába csúszott.
Az egyensúlyi alindex már 2002-ben a magas kockázatú tartományba került, onnan lényegében 7 éven keresztül nem tudott kimozdulni. Magyarország egyensúlyi kockázata 2009 folyamán azonban visszatért a közepes tartományba – miután 2008 végétől a valutaválság árnyékában hatékonynak bizonyuló globális pénzpiaci és nemzetközi intézményi nyomás nemcsak az államháztartás, hanem a bankrendszer közvetítésén keresztül a lakosság megtakarítási/ hitelfelvételi viselkedését is húsbavágóan megregulázta.
A munkapiaci kockázatokat illetően a korábbi évek pangása után az alindex értékében jelentős romlás következett be, és erősen valószínű, hogy 2010 átlagában – döntően a válságnak a munkaerőpiacon némi késleltetéssel jelentkező hatása miatt – az index értéke tovább esik. Kelet-közép-európai összevetésben a magyarországi munkaerőpiaci trendek a válság időszakában mindenesetre nem kifejezetten rosszak, a foglalkoztatási veszteség nem nagyobb a régió átlagánál - olvasható a Figyelő és a Political Capital Országjelentését bemutató közleményben.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
