Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben? Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
A klímaváltozás hatására már most háromszorosára nőtt az árvizek gyakorisága Magyarországon - mondta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője
A klímaváltozás hatására már most háromszorosára nőtt az árvizek gyakorisága Magyarországon - mondta Korompay András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője egy szakmai konferencián szerdán Budapesten.
Közölte, hogy az elmúlt 50 év statisztikái alapján jelentősnek számító árvizekkel 5-6 évente, rendkívüliekkel pedig 10-12 évente lehetett számolni. Ehhez képest az elmúlt 9 évben hat alkalommal vonult le nagy árhullám a magyar folyókon - tette hozzá.
Korompay András megjegyezte: az éghajlatváltozás nyomán szeszélyessé váló időjáráson kívül az is közrejátszik a sűrűbben jelentkező árvizeknél, hogy a területhasználat változásai nyomán a csapadék a korábbinál gyorsabban jut a vízgyűjtőből a mederbe, ahol viszont lassul a víz lefolyása.
A főosztályvezető megjegyezte, hogy az Európai Unióban egyeztetés alatt áll egy árvízvédelmi irányelv-tervezet. Ez a remények szerint még az idén életbe lépő direktíva egyebek között kockázati térképek elkészítését írja elő a vízgyűjtők területhasználatához kapcsolódóan. A térképek alapján a területhasználat változtatására később külön uniós pénzügyi alapból lehet majd pályázni.
A csapadék gyors mederbe jutását főként az egyre nagyobb beépítettség okozza, hiszen a betonon, csatornákban hamarabb éri el az esővíz a folyókat, mint természetes módon a talajvízen keresztül. A meder vízszállító kapacitásának csökkenése főként annak a következménye, hogy az állattenyésztés visszaesésével kevesebb legeltetés zajlik az ár- illetve hullámtereken, így aztán a jobban elburjánzó növényzet lassítja a folyókat.
Harkányi Kornél, a KVM főtanácsosa előadásában egy egyetemi tanulmányra utalva kifejtette: az elmúlt évtizedben átlagosan évi 51 milliárd forint kárt okoztak az árvizek Magyarországon. Ha az éghajlatváltozáshoz az ország nem alkalmazkodik, akkor a legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint ez az összeg 86 milliárd forintra emelkedhet - fűzte hozzá a főtanácsos.
Korompay András jelezte, hogy az árvízvédekezésben a jövőben a hagyományos védvonal-erősítést szükségtározók megépítésével és hullámtérrendezéssel kell kiegészíteni.
Beszámolt arról, hogy gáterősítésre, illetve emelésre a védvonalak 35 százalékán, 552 kilométeren van szükség. A 150 éve épülő árvízvédelmi rendszer ugyanis ekkora távon nem képes kiszűrni azt a mértékadónak tekintett árhullámot, ami 100 évente egyszer fordul elő.
Szükségtározókból a Vásárhelyi-terv keretében jelenleg kettő épül, amelyet az elkövetkező 7 évben három másik követ. Az utóbbiakat a KVM nagyrészt európai uniós támogatással finanszírozná. Megkezdődött már a hullámtér rendezése is, Kisköre felett például ritkítják az elvadult aljnövényzetet - tette hozzá.
A főosztályvezető az aktuális árvízi kockázatokról elmondta, hogy az idén nem kell számolni a tavalyihoz hasonló árhullámmal, ugyanis az idén alig van hó a vízgyűjtőkön. Harkányi Kornél hozzáfűzte, hogy a tél 4 fokkal, a januári pedig 6 fokkal volt melegebb az átlagosnál. Ennek ellenére hirtelen lehulló, jelentős mennyiségű csapadékok miatt bármikor kialakulhat nagy árvíz - hívta fel a figyelmet Korompay András.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A klímaváltozás hatására már most háromszorosára nőtt az árvizek gyakorisága Magyarországon - mondta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője .jpg)
.jpg)
Budapesten már az átlagár is ütős, de van, ahol bőven millió felett adnak egy panel-négyzetmétert. 
