Az EKB nem nyúlt a kamathoz

Meglehet, hogy az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntése - változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát - nemcsak egyszeri szünet, hanem talán hosszabb távra is a szigorítássorozat végét jelzi - erre következtettek elemzők a bank elnökének sajtóértekezlete után, látva a bank legújabb, kissé rontott gazdasági előrejelzéseit is.

A kamatdöntés maga megfelelt az újabban kialakult, többségi piaci várakozásnak. Az év végére az elemzők így már legföljebb csak 4,25 százalékot jósolnak, sőt, a bank elnökének sajtóértekezlete után sokan már azt sem. Korábban többségben volt a 4,50 százalékra szóló várakozás.

A döntés után tartott sajtóértekezletén Jean-Claude Trichet bankelnök ugyanis azt ígérte, hogy továbbra is odafigyelnek a tőkepiaci fejleményekre, de az árstabilitás kockázatainak figyelésében a jelszót "nagyon szoros odafigyelésre" enyhítette az augusztus elején még hangoztatott "erős éberségről". Az EKB tolvajnyelvén ez azt jelenti, hogy a kamatkilátás a következő hónapokra pozitívról legalábbis semlegesre enyhült.

A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt.

A kialakult gyakorlat szerint most, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a nem elsőrendű, fizetési nehézségekkel küszködő amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság, ami átmeneti likviditásszűkével jár. Ebben a helyzetben újabb piaci lavinát indíthatott volna el az EKB-kamat menetrendszerű emelése. Jean-Claude Trichet bankelnök már a múlt héten értésre adta - Budapesten elhangzott nyilatkozatában -, hogy új helyzet alakult ki a legutóbbi kamatemelés óta, ezzel megalapozta a bank átmeneti türelmére szóló várakozásokat.

Ezeken az sem változtatott, hogy az EKB kormányzótanácsának több tagja azóta úgy nyilatkozott, hogy a "nem elsőrendű válságot" nem kell túlértékelni, annak következményei nem túl súlyosak, és nem ígérkeznek tartósnak. Ezek a nyilatkozatok inkább csak azt a piaci véleményt erősítették, hogy az EKB ugyan folytatni akarja a szigorítást, de legközelebb csak decemberben lehet kamatemelés.

Az utóbbi időben fölerősödött nyugtalanságot az EKB nyíltpiaci műveletekkel is kezeli. Az egynapos kamatok szerdán hatévi csúcsra, 4,64-4,76 százalékos sávba emelkedtek az euróövezeti bankközi piacon. Ez után az EKB nyilatkozatot adott ki arról, hogy "ha a bizonytalanság folytatódik, akkor csütörtökön az EKB kész hozzájárulni a körülmények rendezéséhez". Ettől a bankközi piacon átmenetileg 3,99-4,11 százalékra csökkentek az egynapos kamatok, de a szerdai záró 4,588 százalék volt, a legmagasabb 2001. október óta. Noha a szerdai EKB-nyilatkozatból egyesek akár kamatcsökkentésre is következtettek, a bank, ígéretét beváltva, csütörtökön mindössze rendkívüli pályázatot tartott egynapos hitelekre, a kialakult kamatok súlyozott átlaga 4,13 százalék volt. Augusztus elején az EKB négy rendkívüli pályázatot tartott, de augusztus 14-e óta a csütörtöki volt az első.

Nem emelt és nem csökkentett a Bank of England
Peking megint emel a tartalékrátán

MTI