A miniszter szemléletváltást tart szükségesnek a társadalomban. Felelős gondolkozás kell a 30-40 év múlva élők szempontjainak érvényesítése érdekében - fűzte hozzá.
Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának MDF-es elnöke megjegyezte, hogy az emberek alapvető szokásainak megváltoztatására lesz szükség. Ezek a változtatások áldozatokkal, és pénzügyi kiadásokkal is járnak majd - vélekedett az elnök.
Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője a változtatások egyik lehetséges területei közül a közlekedést, azon belül is a személyes közlekedést emelte ki. Az éghajlatváltozásban közrejátszó emberi hatások közül ugyanis ennek az ágazatnak a globális felmelegedéshez való hozzájárulása nő a leggyorsabban.
Mike Childs, a Föld Barátai nemzetközi környezetvédő szervezet angol kampányigazgatója szerint Magyarországnak példaként szolgálhat a London belvárosában pár éve bevezetett behajtási díj. Jelentősen csökkent a belvárosban az autók száma, a legtöbben sétálnak, buszra szállnak, vagy biciklire pattannak - mondta a szakértő. Hozzátette: ez a lépés jól példázza, hogy a környezetvédelem jegyében tett változtatások nem feltétlenül járnak anyagi többletkiadással és a mobilitásról sem kell lemondaniuk az embereknek.
Fodor Gábor kitért arra, hogy a készülő éghajlatvédelmi stratégia, illetve az ugyancsak körvonalazódó energiastratégia vázolja majd fel az ország éghajlatpolitikáját. A miniszter kiemelte, hogy az éghajlatvédelmi törekvésekben a zöld szervezetek nélkül nem lehet érdemi eredményt elérni. A civil társadalom aktív szerepvállalására lesz szükség abban, hogy az emberekhez eljussanak azok üzenetek, amelyeket a hétköznapokban kell tenniük - hangoztatta Fodor Gábor.
Honatyák a metrón?
Fodor Gábor letette miniszteri esküjét
Persányi szerint vannak áttörhetetlen lobbiérdekek
MTI