Az utolsó egységes kamatdöntés jöhet?

Nem változtat hétfői ülésén 6,00 százalékos alapkamatán a magyar jegybank - jósolták a kamatdöntő ülés előtti prognózisaikban az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni felzárkózó piaci elemzők, a későbbiekről azonban jóval bizonytalanabbak a citybeli vélemények: a nagy londoni házak közgazdászai között a távlati kamatpálya várható irányáról sincs egyetértés.

A Goldman Sachs bankcsoport (GS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői vasárnap este kiadott, e hétre szóló közép-kelet-európai előrejelzésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy a belső inflációs nyomás gyenge marad "a még mindig nagyon erőtlen" hazai kereslet miatt, és ez azt jelenti, hogy jegybanki kamatemeléssel nem lehetne hatékonyan fellépni a főleg külső sokkok hajtotta magyarországi inflációval szemben.

A Goldman Sachs szerint pénzügyi stabilitási szempontok sem indokolnák az MNB és az euróövezeti jegybank (EKB) kamatkülönbözetének szélesítését célzó magyarországi kamatemeléseket, még az EKB kamatemelése után sem, mivel enyhül a forint árfolyam-kilengési hajlama, és csökkent a magyar szuverén adósságtörlesztési kockázatokra köthető származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díjszabása.
Mivel így most kisebb a gyors tőkekiáramlás kockázata, az MNB monetáris tanácsa "megengedheti magának" a jelenlegi kamatszint változatlanul hagyását - fogalmaztak a GS londoni elemzői.  

A Goldman Sachs szakértői mindezek alapján azzal számolnak, hogy a magyar jegybank az idei év végéig nem módosítja alapkamatát. A ház ugyanakkor azt sem zárja ki, hogy ha a kínálati oldali ársokkok hatásai a vártnál hamarabb enyhülnek, akkor az MNB rászánja magát a pénzügy-politikai enyhítésre.

Ön szerint változik most a kamat?
	Igen, emelni fogják.
	Igen, csökkenteni fogják.
	Nem, marad a 6%.
	Nem érdekel.

A Barclays Capital, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport felzárkózó piaci közgazdászai úgy fogalmaztak hétvégi előrejelzésükben, hogy "meglepetés lenne" bármilyen kamatmódosítás mindaddig, amíg a forint stabil. Mindezek alapján a ház londoni elemzői 2011 végéig a jelenlegi MNB-kamatszint változatlanul hagyását jósolták.

Ugyanezt várják Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási és elemző részlegének  (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piaci szakértői. A cég hétvégi értékelése szerint az MNB legutóbbi kamatdöntő ülése után kiadott közlemény hangvétele semleges pénzügy-politikai alapállásra vall. Mindemellett a cost-push jellegű - vagyis a költségoldalról táplált, keresleti oldalról nem erősített - inflációs nyomás átszivárgását a fogyasztói árakba korlátozza a gyenge hazai kereslet és az MNB által eddig végrehajtott szigorítási sorozat is.

A JP Morgan bankcsoport citybeli szakértői ugyanakkor azzal számolnak, hogy az idei egész évi átlagos infláció 4,5 százalék lesz, 0,5 százalékponttal magasabb az MNB legutóbbi prognózisánál, és a cég szerint az éves inflációs ütem 2012 egészében is a cél felett marad.
Tekintettel arra, hogy a maginfláció szintén emelkedik, a JP Morgan londoni elemzői kitartanak azon véleményük mellett, hogy az MNB következő kamatmódosítása nagyobb valószínűséggel lesz kamatemelés, mint kamatcsökkentés.

A ház távlati prognózisa szerint a magyar jegybank alapkamata már 2011 decemberére 6,25 százalékig emelkedik, és 2012 decemberében 7,00 százalék lesz.
A 4cast nevű vezető citybeli pénzügyi-gazdasági elemző központ szakértőinek előrejelzése szerint is nagyobb a kockázata egy későbbi MNB-kamatemelésnek, mint ahogy azt jelenleg "széles körben felismerik".
A ház ezt a véleményét arra építi, hogy az alapszintű inflációs dinamikából következtethetően nem gyengült a nyersanyag-ársokkok átszűrődése a fogyasztói árakba, csak a folyamat most hosszabb ideig tart, mint a korábbi ciklusokban, tekintettel a lanyha gazdasági aktivitásra.

A 4cast szerint a kockázati környezet - az előző kamatemelések fő vezérlő tényezője - pillanatnyilag nem tűnik aggályosnak, kockázatok azonban továbbra is "bőségesen vannak". A cég elemzői kiemelték, hogy ha a görög válságban "robbanásszerű fejlemények" történnek, vagy a globális kockázati elemek közül bármelyik feszültséget okoz a magyar pénzügyekben, a magyar gazdasággal kapcsolatos "kockázati érzet" ismét kamatemelésre serkentő tényezővé válhat.

A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzőinek helyzetértékelése szerint Simor András bankelnök nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy a monetáris tanács "nem siet a mihamarabbi szigorítással". A piac ennek alapján "teljesen kiárazott mindenféle kamatemelési várakozást", ez azonban a BNP Paribas elemzői szerint nincs összhangban "a növekvő inflációs problémával", különös tekintettel arra, hogy a múlt havi inflációs adatsor "meglehetősen erőteljes lendületet" mutatott maginflációs szinten is. A cég szerint ráadásul az inflációs várakozások is gyorsan emelkednek.

Mindezek figyelembe vételével a BNP Paribas azzal számol, hogy az MNB már az idei harmadik negyedévben újrakezdi a pénzügy-politikai szigorítást, tekintettel az euróövezeti jegybank várható további kamatemeléseire is.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői szerint a magyar jegybank előrejelzése a következő negyedévekben várható dezinflációról a folyamat irányát tekintve helyes, az inflációs ütem csökkenésének mértékével kapcsolatos várakozás azonban "túl ambiciózus". A Morgan Stanley saját előrejelzése az, hogy az idei átlagos magyarországi infláció 4,6 százalék, a jövő évi pedig 3,9 százalék lesz. Mindezek alapján a ház londoni elemzői azt jósolják, hogy az MNB következő kamatmódosítása nagyobb valószínűséggel lesz emelés, mint csökkentés.

 

MTI