
Bokros Lajos úgy véli, hogy a gazdaság akkor tud jól fejlődni, ha az állami szolgáltatók is kielégítik az igényeit, nem pedig a saját maguk fontosságát megőrzendő és emelendő, minden teljesítménykövetelmény nélkül az állami költségvetés köldökzsinórjára vannak fűzve.
"Amíg az állam kifizeti a kórházak, egyetemek költségvetését, és cserébe nem állít teljesítménykövetelményt, ezek az intézmények, mint ördög a tömjénfüsttől félnek attól, hogy a piac igazolja a teljesítményeket, és Isten ellen való véteknek számít ilyen intézmények bezárásáról beszélni" - fogalmaz.
A volt pénzügyminiszter felteszi a kérdést: ha a vállalati szektorban üdvözítő volt a privatizáció, az egészségügyben miért ne lenne az? "Ma van egy mesterséges monopóliumként fölénk tornyosuló társadalombiztosítás. Az volna a feladata, hogy képviselje az érdekünket amikor orvoshoz megyünk. Ehelyett a szolgáltatók érdekeit képviseli velünk szemben. Ha verseny lenne a finanszírozásban, a magánbiztosítók a mi érdekeinket sokkal jobban képviselnék. Profitot pedig azzal érnének el, ha jól működnek, és olyan orvosokat választanak, akik megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtanak jó áron."
Bokros Lajos szerint a betegek ki fogják kényszeríteni a jó minőségű szolgáltatásokat. "Ha erre a magyar egészségügy képtelen lesz, akkor aki tud, elmegy külföldre. Akkor válik majd szét igazán tehetősekre és szegényekre a világ. Utóbbiaknak marad a hazai pocsék, a gazdagok pedig majd még jobban igyekeznek megkerülni a járulékfizetést. Hiszen nem kapnak majd érte semmit. A magyar intézmények háromnegyedére nem lesz szükség. A világ nem a magyar középszer megőrzésének irányába megy" - fogalmaz az interjúban a volt pénzügyminiszter.
Kevesebb bürokrácia, több demokrácia
Az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán kidolgozandó feladatokról egyeztet hétfőn Gyenesei István önkormányzati miniszter a miniszterelnökkel - írja a Népszabadság.
A napilap információi szerint a rendkívüli kormányülésen a kisebb parlamentről szóló javaslat kapcsán alig volt vita, az önkormányzati rendszer átalakítását illetően annál inkább. Az alapokban azonban minden felszólaló egyetértett. Gyurcsány Ferenc azt mondta: az önkormányzatok működési költségei évente 25 milliárd forintot tesznek ki, ez pedig a jelenlegi 26 ezres összképviselői létszám felére csökkentésével jelentősen apasztható.
A kabinet számításai szerint négy év alatt 100 milliárd lenne megspórolható a rendszer egyszerűsítésével és kurtításával úgy, hogy eközben a közigazgatásban végzett munka minősége nem romlik.
Az önkormányzati reform, pontosabban "megújulás" (a lap szerint a reform szó körül is volt ugyanis némi vita) egyik alaptétele: kevesebb bürokrácia és több demokrácia a rendszerben. Az állam és az önkormányzatok közötti feladatelosztást újra kívánják gondolni, elsősorban kistérségi alapon - a miniszter a körjegyzőségi struktúrát támogatná a hatékonyság és egyszerűség jegyében.
A napilap úgy tudja, hogy január elejére már elkészült egy "feladatgyűjtemény", amelyben a szaktárca többek között 101 törvényhely átmeneti felfüggesztését javasolja. Ezek olyan - nélkülözhető - önkormányzati kötelezettségeket tartalmaznak, amelyek átmeneti figyelmen kívül hagyásával jelentősen spórolhatnak a helyi közigazgatásban. A reform további részleteiben még nincs végleges álláspont, az intézkedések kidolgozása - és arról az ellenzékkel való egyeztetés megkezdése - folyamatos.
Hány lábon állunk a nyugdíjig?
Bokros kimondta, amit senki sem mer
MDF: Ez a válság az utolsó figyelmeztetés
2009 - Ez már a padló, vagy van még lejjebb?
Júliusban érkezik az újabb csomag
Áldozatot is hoznánk, csak legyen végre jobb
Gyurcsány: bátran tervezzünk nagyobb zuhanással
Népszabadság