Csúnyán lebőgtek a pártok: amit nem ismerünk, abban megbízunk

A százfokú skálán, amelyen a 100-as érték a teljes bizalmat jelentette, az MTA 70-es értéket ért el. Az Akadémiát az Alkotmánybíróság (66), az Európai Bizottság (62) és a köztársasági elnök (61) követi a felsorolásban.

A további sorrend: a Magyar Nemzeti Bank és az ügyészség (60-60), a helyi önkormányzatok (59), a Magyar Televízió (56), a bíróságok és a Magyar Rádió (55-55). A rendőrség a 11. helyre került (53), majd a hadsereg (51) és az egyházak (47) következnek. A parlament 40-es bizalomindexszel a 16. helyen áll, a kormány a 18. (36), a 19. helyen pedig a szakszervezetek találhatók (35). Az utolsó, 20. hely a politikai pártoknak jutott (34).

A felmérés szerint ugyanakkor a szakszervezetek mellett az MTA-ról tudtak a legkevesebben véleményt alkotni: minden tizedik embernek nem volt az intézményről elképzelése, s az Akadémia vezetőjét is csak minden negyedik ember ismeri névről. A tájékozottság azonban növelte a tudomány intézménye iránti bizalmat: a magasabb iskolai végzettséggel és az urbanizáltabb helyen élők a többieknél jobban bíznak a tudós testületben.

Az MTA-nak a kutatás mellett főleg szimbolikus szerepet szán a közvélemény, azt, hogy reprezentálja a magyar tudományosságot itthon és külföldön. További fontos feladata a gondoskodás a kutatások személyi és tárgyi feltételeiről. Ugyancsak elvárják az MTA-tól a válaszadók, hogy támogassa a felsőoktatást és az idős tudósokat, tudományos lapokat adjon ki, valamint hogy nemzeti, stratégiai kérdésekben foglaljon állást, és véleményével segítse a kormányzat munkáját. A Medián tíz évvel ezelőtti felmérése is azt mutatta, hogy néhány más csoportnál jóval kedvezőbb a tudósok társadalmi megítélése.

Az MTA-val kapcsolatban a megkérdezettek nagyon fontosnak tartják (87 pontos átlag), hogy tartson távolságot a mindenkori politikai vezetéstől, és ebben pártszimpátia alapján sem adódott véleménykülönbség a válaszadók között. A megkérdezettek által felsorolt neveket tekintve az látszik, hogy az emberek lényegében csak a természettudományok képviselőit tekintik "jelentős" tudósnak. Széchenyi Istvánt leszámítva nem volt olyan személyiség, aki a bölcsészet- vagy társadalomtudományok művelője, és akit legalább két százaléknyian említették volna. A legtöbben Szent-Györgyi Albertet, Teller Edét vagy Semmelweis Ignácot nevezték meg a magyar tudósok közül.

Hírek a tudomány világából:

Új fegyvert készít az USA: jön a Fekete Jég
Tengernyi probléma - sokkoló jelentésre készülnek
Vihar a globális felmelegedés körül
Már csak 5 perc a végítéletig
Megoldották a rejtélyt, mi okozta Napóleon halálát
Konnektorral feltölthető autóké a jövő?
Amerikai pofon a klímatudósoknak: valaki hazudik
Megvan a gyilkos - 400 év után a bizonyíték is