Az Egyesült Államok nem tud kapcsolatot teremteni egy drága kísérleti kémműholdjával, amelyet tavaly állítottak Föld körüli pályára
Mint elmondta, a műholdat még nem könyvelték el veszteségnek, ugyanis még lehet tenni néhány lépést, és a múltban már volt arra példa, hogy hasonló helyzetekbe került szatellitát működésre lehetett bírni. Az illetékes közlése szerint egy egészen új technológia teszteléséről van szó. Más források "teljes kudarcot" emlegetnek.
A Nemzeti Felderítési Hivatal, amely felderítő műholdakat tervez, épít és működtet a védelmi tárca és a különböző kémszervezetek megrendelésére, nem kommentálta az esetet. Jonathan McDowell, a harvardi Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza szerint a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról december 14-én felbocsátott, gyanúsan alacsony pályán, 350 kilométeres magasságban keringő műholdról lehet szó, amely "nem látszik hasonlítani a létező rendszerekhez".
Az NRO korábban csak annyit közölt az L-21 kódnevű műholdról, hogy megerősítette a sikeres felbocsátást, amelyet a Boeing és a Lockheed Martin új rakétatechnikájával hajtottak végre. A mostani kudarcról az ügy szigorúan titkos jellege miatt a Boeing és a Lockheed sem nyilatkozott. McDowell szerint a pozícióját változtatni képtelen műhold kudarc az NRO számára, amely az utóbbi években erőteljes fejlesztésekbe kezdett a kémműholdak terén.
Szerencsétlenül járt műholdakról korábban is lehetett tudni, 1998 augusztusában például egy egymilliárd dolláros NRO-szatellita hullott darabokra, amikor a Lockheed Martin 4A rakétája az Atlanti-óceán felett mintegy 3 ezer méterrel felrobbant. Szakértők szerint a már pályára állított műholdak elvesztésére a legritkább esetben kerül sor.
Anettka túl messzire ment, vagy mégsem? Galéria
Star Wars: Bush az űrben is hajlandó háborúzni
Csillagászati szenzáció: képek az összeütközésről
Főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában a kormányzati célok realitását vesézte ki. 
