Kóka János gazdasági és Veres János pénzügyminiszter a következő napokban vállalkozókkal egyeztet arról, hogy az Alkotmánybíróság által visszadobott, a kormány szerdai ülésén ismét elfogadott elvárt adó miként működjön a gyakorlatban.
A Világgazdaság azt is megtudta, hogy három alternatíva közül választott a kabinet, két fő szempont alapján. Az egyik fő szempont az volt, hogy a módszer állja ki az alkotmányosság próbáját. Arra hivatkoznak, hogy a kormány által elfogadott javaslat a dupla minimálbérhez hasonló elven működne, s ez – szerintük – összehangban van az alaptörvénnyel. A másik elvárás az volt, hogy az eredeti adóval sújtott vállalkozói kört – a veszteséges vállalkozásokat – találják meg, s kényszerítsék tisztességes jövedelembevallásra és adófizetésre. Egymillió forintos árbevétel lesetén ez a teher csak 3000 forint adó befizetését jelentené.
A Világgazdaság által megkérdezett adószakértők szerint ha az érdekvédelmi szervezetekkel a következő két hétben lefolytatandó egyeztetések után konkretizálandó rendszervalós ellenbizonyítást lehetővé teszi – és meglesz a biztosíték, hogy a hatóság ne kénye-kedve szerint ellenőrizzen –, akkor elfogadható a tovább élő passzus. |
Július 1-jétől ismét él majd a szabály, hogy amely társas vállalkozásnak vagy egyéni vállalkozónak a társasági, illetve személyi jövedelemadó-alapja nem éri el a külföldi telephelynek betudható bevétellel, az eladott áruk beszerzési értékével, s egyéb tényezőkkel korrigált összes bevétel 2 százalékát, annak ez utóbbi összeg után kell megfizetnie a rá vonatkozó társasági adót, illetve személyi jövedelemadót. Amely adóalany adóalapja nem éri el az említett határt, a bevalláshoz csatolt nyomtatványon módja lesz a nem kellően nyereséges vagy esetleg veszteséges működés okait feltüntetni. Mint Veres mondta: bizonyítani kell, hogy a költségek – mint az utazási kiadások, az alvállalkozói vagy megbízási díjak – valóban a vállalkozással összefüggésben merültek fel. Az APEH kockázatelemzés alapján ellenőrizheti a feltüntetettek valódiságát. Ha az állami adóhatóság szerint a nyomtatványon bevallott körülmények valósak, akkor nem kell az említett, vélelmezett adóalap után megfizetni a társasági adót, hanem a tényleges adóalap után kell leróni – így persze akár nulla forint fizetési kötelezettsége is keletkezhet az érintett cégnek vagy vállalkozónak.
Világgazdaság
Ez fix: a minimum, amit elvár a kormány a cégektől
A kormány alkotmányossá tenné az elvárt adót
A kormány lemond az elvárt adóról - de a pénzről nem (hanganyag)