Féléves csúcson a magyar CDS-árazás: de miért?
Banki elemzők alapvetően a nemzetközi kockázatkerülés erősödésével magyarázzák a magyar csődkockázati árazás emelkedését, elismerik ugyanakkor, hogy a CDS-árak szerdai megugrásában szerepe lehetett az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére kért moratóriumnak is.
Az év eleje óta nem mért szintre emelkedett a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása. Egyes londoni elemzők ezt azzal hozták összefüggésbe, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) az önkormányzati hitelek tőketörlesztésének egy évvel való elhalasztását kérte szerdán a miniszterelnöktől, illetve közbenjárásával a bankoktól a svájci frank árfolyamának megugrása miatt.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja nem csak ennek betudhatóan emelkedett, a piac általában véve a magyar pénzügyi stabilitási kockázatokat, illetve azok növekedését árazta be így. Rámutatott, hogy nem csak Magyarország esetében romlottak nagymértékben az ilyen jellegű mutatók az elmúlt napokban.
Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy véli, hogy a magyar CDS jegyzésárak napi emelkedéséhez hozzájárulhatott ugyan az önkormányzati hitelekkel kapcsolatos hír, de alapvetően a nemzetközi folyamatok, a világszerte tapasztalható adósságproblémák miatti kockázatkerülés számlájára írható az, hogy féléves csúcsra jutott Magyarország csődkockázati mutatója.
Az év eleje óta nem mért szintre emelkedett a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása. Egyes londoni elemzők ezt azzal hozták összefüggésbe, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) az önkormányzati hitelek tőketörlesztésének egy évvel való elhalasztását kérte szerdán a miniszterelnöktől, illetve közbenjárásával a bankoktól a svájci frank árfolyamának megugrása miatt.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja nem csak ennek betudhatóan emelkedett, a piac általában véve a magyar pénzügyi stabilitási kockázatokat, illetve azok növekedését árazta be így. Rámutatott, hogy nem csak Magyarország esetében romlottak nagymértékben az ilyen jellegű mutatók az elmúlt napokban.
Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy véli, hogy a magyar CDS jegyzésárak napi emelkedéséhez hozzájárulhatott ugyan az önkormányzati hitelekkel kapcsolatos hír, de alapvetően a nemzetközi folyamatok, a világszerte tapasztalható adósságproblémák miatti kockázatkerülés számlájára írható az, hogy féléves csúcsra jutott Magyarország csődkockázati mutatója.
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
