A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3,84 pontos emelkedéssel, 122 111,16 ponton nyitott hétfőn.
A pénteki záró értékéhez képest minimálisan erősödött.
Nagy csökkenéssel indították a hetet a főbb európai részvénypiacok. Az olajár a közel-keleti konfliktus eszkalálódása tükrében emelkedett, az arany ára viszont csökkent.
A STOXX 600 index 1,52 százalékos csökkenéssel nyitott. Az Euro Stoxx 50 index 1,61 százalékkal került lejjebb a nyitásban. A londoni FTSE 100 index 1,33 százalékos mínuszban kezdte a kereskedést. A frankfurti DAX index 1,99 százalékkal esett vissza a nyitáskor. A párizsi CAC 40 index 1,55 százalékos csökkenést mutatott. A milánói FTSE MIB index 1,67 százalékkal gyengült, míg a madridi IBEX 35 index 1,62 százalékkal került lejjebb.
A piacokat továbbra is a közel-keleti konfliktus dominálja. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveletei immár a negyedik hetükbe léptek. Washington követelte a Hormuzi-szoros megnyitását, ellenkező esetben iráni energetikai létesítmények elleni csapásokat helyezett kilátásba. Teherán válaszul amerikai és izraeli célpontok támadásával fenyegetett, ami a globális olajellátás szempontjából kulcsfontosságú térségben további eszkalációs kockázatokat vet fel.
A nyersanyagpiacokon ezzel párhuzamosan jelentős elmozdulások voltak megfigyelhetők. A WTI típusú nyersolaj ára 101,55 dolláron állt, ami 3,38 százalékos emelkedés az előző jegyzéshez képest. Az északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára 109,45 dollárra nőtt, 2,86 százalékos emelkedéssel.
Az olajárak meredek emelkedése fokozza az inflációs aggodalmakat világszerte. Az olajárak a konfliktus kezdete óta mintegy 50 százalékkal emelkedtek.
A befektetők emiatt egyre inkább tartósan magas kamatkörnyezetre számítanak. A múlt héten a nagy jegybankok – köztük az amerikai Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England – változatlanul hagyták irányadó kamataikat, ugyanakkor jelezték, hogy szükség esetén készek további szigorításra.
A nemzetközi energiaügynökség szerint a globális olajpiac történetének egyik legsúlyosabb sokkjával nézhet szembe, miközben a Hormuzi-szoros forgalmának akadozása jelentősen visszafogja a közel-keleti kitermelést.
A hagyományos menekülőeszköznek számító arany árfolyama ezzel szemben jelentősen esett, részben azért, mert a magasabb kamatkörnyezet csökkenti a nem kamatozó eszközök vonzerejét, részben pedig likviditási igények miatt. A dollár ugyanakkor erősödik, mivel a befektetők a bizonytalan geopolitikai helyzetben biztonságosabb eszközök felé fordulnak.
Az arany spot ára 4 224,26 dollárra esett, ami 5,94 százalékos visszaesést jelentett.
Az amerikai dollár index 99,75 pontra emelkedett, ami 0,10 százalékos növekedést tükröz. Az euró gyengült a dollárral szemben: az árfolyam 1,1538-ra csökkent, ami 0,29 százalékos visszaesés.
Esés Ázsiában is
Gyengültek a vezető ázsiai tőzsdék hétfőn. A térségben irányadó tokiói tőzsde Nikkei225 indexe 3,68 százalékos csökkenéssel, 51 409 ponton zárt. A részvények szélesebb körét felölelő Topix index 3,19 százalékkal esett.
A térségben hétfőn az ausztrál tőzsde 0,74 százalék, a tajpeji 2,45 százalék, a szöuli pedig 6,51 százalék gyengüléssel fejezte be a napot.
A még nyitva tartó tőzsdék közül a sanghaji 3,84 százalék, a hongkongi 4,03 százalék mínuszt jelzett.
Fél nyolckor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1,42 dollárral (1,33 százalékkal) 107,83 dollárra emelkedett.
Az arany ára unciánként 7,48 százalékkal (344,16 dollárral) 4265,01 dollárra csökkent.
Párizsban pénteken csúcstalálkozót tartottak. 
