A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3,84 pontos emelkedéssel, 122 111,16 ponton nyitott hétfőn.
A pénteki záró értékéhez képest minimálisan erősödött.
Nagy csökkenéssel indították a hetet a főbb európai részvénypiacok. Az olajár a közel-keleti konfliktus eszkalálódása tükrében emelkedett, az arany ára viszont csökkent.
A STOXX 600 index 1,52 százalékos csökkenéssel nyitott. Az Euro Stoxx 50 index 1,61 százalékkal került lejjebb a nyitásban. A londoni FTSE 100 index 1,33 százalékos mínuszban kezdte a kereskedést. A frankfurti DAX index 1,99 százalékkal esett vissza a nyitáskor. A párizsi CAC 40 index 1,55 százalékos csökkenést mutatott. A milánói FTSE MIB index 1,67 százalékkal gyengült, míg a madridi IBEX 35 index 1,62 százalékkal került lejjebb.
A piacokat továbbra is a közel-keleti konfliktus dominálja. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveletei immár a negyedik hetükbe léptek. Washington követelte a Hormuzi-szoros megnyitását, ellenkező esetben iráni energetikai létesítmények elleni csapásokat helyezett kilátásba. Teherán válaszul amerikai és izraeli célpontok támadásával fenyegetett, ami a globális olajellátás szempontjából kulcsfontosságú térségben további eszkalációs kockázatokat vet fel.
A nyersanyagpiacokon ezzel párhuzamosan jelentős elmozdulások voltak megfigyelhetők. A WTI típusú nyersolaj ára 101,55 dolláron állt, ami 3,38 százalékos emelkedés az előző jegyzéshez képest. Az északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára 109,45 dollárra nőtt, 2,86 százalékos emelkedéssel.
Az olajárak meredek emelkedése fokozza az inflációs aggodalmakat világszerte. Az olajárak a konfliktus kezdete óta mintegy 50 százalékkal emelkedtek.
A befektetők emiatt egyre inkább tartósan magas kamatkörnyezetre számítanak. A múlt héten a nagy jegybankok – köztük az amerikai Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England – változatlanul hagyták irányadó kamataikat, ugyanakkor jelezték, hogy szükség esetén készek további szigorításra.
A nemzetközi energiaügynökség szerint a globális olajpiac történetének egyik legsúlyosabb sokkjával nézhet szembe, miközben a Hormuzi-szoros forgalmának akadozása jelentősen visszafogja a közel-keleti kitermelést.
A hagyományos menekülőeszköznek számító arany árfolyama ezzel szemben jelentősen esett, részben azért, mert a magasabb kamatkörnyezet csökkenti a nem kamatozó eszközök vonzerejét, részben pedig likviditási igények miatt. A dollár ugyanakkor erősödik, mivel a befektetők a bizonytalan geopolitikai helyzetben biztonságosabb eszközök felé fordulnak.
Az arany spot ára 4 224,26 dollárra esett, ami 5,94 százalékos visszaesést jelentett.
Az amerikai dollár index 99,75 pontra emelkedett, ami 0,10 százalékos növekedést tükröz. Az euró gyengült a dollárral szemben: az árfolyam 1,1538-ra csökkent, ami 0,29 százalékos visszaesés.
Esés Ázsiában is
Gyengültek a vezető ázsiai tőzsdék hétfőn. A térségben irányadó tokiói tőzsde Nikkei225 indexe 3,68 százalékos csökkenéssel, 51 409 ponton zárt. A részvények szélesebb körét felölelő Topix index 3,19 százalékkal esett.
A térségben hétfőn az ausztrál tőzsde 0,74 százalék, a tajpeji 2,45 százalék, a szöuli pedig 6,51 százalék gyengüléssel fejezte be a napot.
A még nyitva tartó tőzsdék közül a sanghaji 3,84 százalék, a hongkongi 4,03 százalék mínuszt jelzett.
Fél nyolckor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1,42 dollárral (1,33 százalékkal) 107,83 dollárra emelkedett.
Az arany ára unciánként 7,48 százalékkal (344,16 dollárral) 4265,01 dollárra csökkent.
Több reformot is javasolnak. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
