Franciaország: az állam húzza a növekedést

Miközben Magyarország és Franciaország is magyarázkodik a magas államháztartási hiány miatt kapott brüsszeli intő után, a franciáknak a növekedési adata sem sikerült túl meggyőzőre. A korábbi előzetes becslést megerősítve Franciaország hazai összterméke 0,7 százalékkal gyarapodott a harmadik negyedévben.

Az elemzők nem tartották biztatónak a növekedés összetételét: a fő táplálók között volt ugyanis a lakossági fogyasztás valamelyes föllendülésén és az export bővülésén kívül a növekvő kormányzati költekezés.

A hivatal előrejelzése szerint, ha az utolsó negyedévben stagnálna a GDP a harmadik negyedhez képest, akkor az egész évi GDP-növekedés 1,4 százalékos lenne. Az euróövezet második számú gazdaságában, Franciaországban a GDP a második negyedévben csak 0,1 százalékkal bővült, szezonálisan és a munkanapok számával kiigazítva, rácáfolva a központi bank előrejelzésére, amely gyorsulást jósolt. A francia GDP az első negyedévben 0,3 százalékkal bővült a tavalyi utolsó negyedhez képest; az adatot szeptember közepén módosította a francia statisztikai hivatal az előzetesen becsült 0,3 százalékról 0,4 százalékra, majd most ismét vissza 0,3 százalékra. A tavalyi utolsó negyedévben 0,7 százalékos volt a többlet a harmadik negyedhez képest. Erre az évre a francia statisztikai hivatal a második negyedév után még csak 1,2 százalékos átlagos GDP-növekedést jósolt. Franciaország hazai összterméke tavaly 2,1 százalékkal nőtt. 2003-ban 0,9 százalékkal (módosítva a korábban becsült 0,5 százalékról), 2002-ben 1,1 százalékkal bővült a francia gazdaság.