Gyurcsány csak magát menti?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem a megegyezés szándékával terjesztette be választási reformtervét, hiszen a javaslatok a polgári ellenzék számára előnytelenek - véli a stratégiai elemzéssel és tanácsadással foglalkozó Nézőpont Intézet.

A miniszterelnök vasárnap azt javasolta, hogy 386 helyett 199 fős legyen a parlament, a parlamenti képviselők tiszteletdíját rögzítsék a mindenkori átlagbér háromszorosában, szűnjön meg a számla nélküli költségtérítés, csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma. A kormány javaslata szerint a 199 parlamenti képviselőből 176-ot listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23-at pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatok alapján. A választás egyfordulós, arányos és olcsóbb lesz.

A kormány elzavarná a képviselők felét

Az intézet elemzése szerint a jó kompromisszumok természete, hogy minden fél győztesnek érezheti magát. Ez ráadásul a választójogi kérdésekben nemcsak ajánlott, hanem nélkülözhetetlen feltétel is: a Fidesz és a KDNP frakciók 162 képviselője nélkül ugyanis nem jöhet létre kétharmados többség.

Az intézet szerint márpedig a kormányfő választási reformterve a polgári ellenzék számára előnytelen, míg az MSZP és a kispártok számára előnyös. A kormánypártnak ugyanis nincs sok reménye a 2006-ban megszerzett 107 (176-ból) választókörzet megtartására, ehhez ugyanis helyben relatív többségre volna szükségük.

A ferencvárosi időközi választás eredménye azonban az MSZP ehhez szükséges lokális társadalmi beágyazottságának olvadását mutatta. A jelenlegi választási rendszerben a választókerületi vereséget az országos lista kompenzálja, de nem annyira, hogy feledtetni tudná, ha a szocialisták a következő országgyűlési választáson elvesztenék közvetlen mandátumaik javát - áll az elemzésben.

A Nézőpont Intézet szerint a tisztán listás választási rendszer e mellett a kispártoknak előnyös, amelyek jelenleg a kisebbségi kormány túlélésének zálogai. A közjogi csomag megvalósulása esetén az 5 százalékot elérő pártok súlya megnőne a parlamentben (2006-ban az 5 százalékos MDF csak a képviselők 2,9 százalékát adta). Nem véletlen, hogy az országos szervezetrendszerük felmorzsolódásával párhuzamosan mind az SZDSZ, mind az MDF a listás szavazás híve lett. Az átalakítás ugyanakkor a parlamenten kívüli kispártoknak, így a Jobbiknak is előnyös volna: Gyurcsány Ferenc kezdeményezése alapján egy 199 fős parlamentben az 5 százalék elérése után akár 10 Jobbik képviselő is ülhetne. Indirekten tehát a kormányfő javaslata a jobboldali radikalizmus esetleges parlamenti súlyát is növeli az elemzők szerint.

A javaslat várható ellenzéki visszautasítását nehezíti, hogy a választási rendszer átalakítása régóta várat magára, s a kormányfő a Fidesz által régóta szorgalmazott "olcsó állam" követelésének is megfelel - hívja fel a figyelmet az elemzés.

A Fidesz ezt nem nyeli be

Az intézet szerint ide tartozik a képviselői fizetések lebegtetése is, amely népszerűsége miatt nehezen visszautasítható az ellenzék oldaláról. Ugyanakkor ez a felvetés is mutatja, hogy a kormányfő nem a megegyezés szándékával ismertette elképzeléseit. A Fidesz ugyanis régóta követeli a miniszterek (akik a javasolt képviselői tiszteletdíj majdnem négyszeresét keresik) anyagi felelősségének bevezetését, márpedig a kormánytagok fizetéskorlátozásáról Gyurcsány Ferenc elfeledkezett - áll az elemzésében.

Az intézet szerint a javaslat támogatása azonban nemcsak a Fidesz oldaláról kétséges, a választókerületek annulálása ugyanis a pártközpontokat erősíti és a helyi pártszervezeteket gyengíti. A tisztán listás rendszerben a pártlista összeállítója dönthet egyedül arról, ki kerülhet be a parlamentbe. Márpedig az első közjogi csomag (polgármesteri és képviselői tisztségek összeférhetetlensége) "megfúrása" is mutatja, hogy a helyi érdekérvényesítés igen erős az MSZP-ben.

Már Gyurcsány is aggódik a forint miatt
Bokros: most lenyomható a reform az emberek torkán
Újabb hitelért ment a kormány?
Szekeres MSZP-MDF-SZDSZ kormányról álmodik 
"Gyurcsány 600 milliárdot vesz el a családoktól"

MTI