A pénzügyi válság lassanként lecseng, ám a nyomában járó recesszió csak a jövő év második, harmadik negyedévében éri el ténylegesen Magyarországot
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a pénzügyi válság lassanként lecseng, ám a nyomában járó gazdasági visszaesés, recesszió csak a jövő év második, harmadik negyedévében éri el ténylegesen Magyarországot.
Mindez a következtetés azon a budapesti sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a Napi Gazdaság című lap rendezett a magyar vállalatok fizetőképességéről.
Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke szerint már az idei első három negyedévben 10 százalékkal nőtt a Magyarországon felszámolt cégek száma az előző év hasonló időszakához képest. A szakértő jelezte azt is, hogy a felszámolás alatt lévő cégek általában vagyontalanok, vagyis ez azt jelenti, hogy 90 százalékuknál még a költségek fedezetére sincs vagyoni fedezet. Somogyi Ferenc mindehhez hozzátette, hogy jelenleg Magyarországon a cégek úgynevezett kiüresítése, a jövedelemszerzés egyik jól jövedelmező illegális formája. Mindez a szakember szerint a magyar államnak évente 1500-2000 milliárd forint kárt okoz.
A Felszámolók Országos Egyesületének elnöke úgy vélte, a csődeljárást újra kellene szabályozni és a vezetők felelősségének szigorítására volna szükség. Egyben jelezte azt is, hogy a jövő év második, illetve harmadik negyedévében várja Magyarországon a gazdasági válság miatt kialakult helyzetben a nagy felszámolási hullámot. Ez azokat a cégeket is érinteni fogja, amelyek nagy multinacionális vállalkozások beszállítói.
Somogyi Ferenc utalt arra: éppen a várható csődhullám miatt kezdeményezte a munkaügyi tárcánál a bérgarancia alapra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát, hogy az a munkahelyek megtartására ösztönözzön. Újságírói kérdésre válaszolva jelezte: a magáncsőd jogi fogalmának bevezetését elképzelhetőnek tartja, de azt pontosan szabályozni kell, amit egy úgynevezett vagyonfelügyelő láthatna el profi módon.
Zárda Olivér, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. igazgatósági tanácsának tagja azt húzta alá, hogy a válságkezelési eszközök közül a hitelbiztosítás jó eszköz lehet az esetleges károk csökkentésére.
Molnár Tamás, az MKB Bank faktoring üzletágának igazgatója pedig azt emelte ki, hogy a faktoring a válság következtében tulajdonképpen úgynevezett követelésmenedzsmentté formálódik át, amely nem egyszerű hitelnyújtást jelent majd a továbbiakban, hanem a gazdasági szereplők portfóliójának kezelését.
Az export lesz a mentsvárunk?
Az exportorientáció növelése Magyarország egyetlen esélye a recesszió legyőzésére - mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) az Európai Unió (EU) jövőjéről rendezett konferenciáján.
Inotai András óva intett a demagóg populizmustól, nacionalizmustól, illetve minden olyan programtól, ami a belső kereslet élénkítésére irányul, de nem növeli a versenyképességet.
A kutató hangsúlyozta: az exportnak vannak még tartalékai, különösen az új uniós tagországok, valamint Kína, Oroszország és a Nyugat-Balkán felé. Hozzátette: szerkezeti reformokra, a lakossági megtakarítások növelésére szükség van, ami azonban társadalmi összefogást feltételez.
A válság új szakasz az EU történetében, de az átalakulás esélyeként kell felfogni - mondta és remélte, hogy a kihívást az EU kormányai megértik és megfelelő válaszokat adnak rá.
Nehezményezte, hogy a rövid távú megoldások - a bankmentő csomagok és a pénzügyi stabilizáció érdekében meghozott döntések - mellett csak az utóbbi két-három hónapban kezdtek foglalkozni a pénzügyi válság reálgazdasági hatásaival. Még mindig nem foglalkoznak azonban eléggé a hosszabb távon jelentkező, szociális következményekkel, és szembe kell nézni azzal is, hogy a válságok kiváló táptalajt teremtenek a "könnyű álmoknak", a demagóg populizmusnak és nacionalizmusnak - mondta.
Figyelmeztetett arra is, hogy a globális válság globális válaszokat igényel, összeurópai élénkítő programokra, a monetáris integráció mellett fiskális integrációra is szükség lenne, a nemzeti szinten megragadó programok hatékonysága ugyanis jóval alacsonyabb.
Inotai András az új, európai kihívások közé sorolta a szociális modellek fenntarthatóságát, a szociális kohézió mértékét és társadalmi támogatottságát, valamint a humánpolitikát. Kifejtette: az EU csak akkor tudja megőrizni világgazdasági pozícióit, ha sokkal nagyobb figyelmet szentel az oktatásra, kutatásra.
Egyetértett az export fontosságával Fazakas Szabolcs szocialista európai parlamenti (EP) képviselő is, aki a közös európai fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet, egyben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a közös mentőcsomagot a tagországok elutasították.
Fazakas Szabolcs eredménynek nevezte azonban, hogy legalább egyeztetnek a tagországok saját programjaikról. A recesszió ellen az európai kormányok élénkítő lépéseket dolgoznak ki, ám Fazakas Szabolcs nem hagyott kétséget afelől, hogy minden kormány a saját piacának védelmében hozza meg a döntéseket.
A globalizáció kihívásaira adott egyetlen jó válasznak nevezte az Európai Uniót Ingo Friedrich, az Európai Parlament elnökségének tagja, aki a pénzügyi válsággal összefüggésben hangsúlyozta: a versenyhez egyértelmű szabályok megalkotására van szükség. A képviselő úgy vélte: a pénzpiaci termékek összetettsége, folyamatos fejlődése miatt gyakran azok sem ismerik a termékeket, akik értékesítik azokat, így azt is kevesen látják, hogy mi történt az elmúlt időszakban pontosan. A következmények azonban egyértelműek: a versenyhez szabályok kellenek, Európának világméretű szabályozást kell kidolgoznia és hozzá kell járulnia a stabilitáshoz - hangoztatta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A pénzügyi válság lassanként lecseng, ám a nyomában járó recesszió csak a jövő év második, harmadik negyedévében éri el ténylegesen Magyarországot .jpg)
.jpg)
Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során. 
