A jegybank elnöke ezt a Magyar Atlanti Tanács pénteki budapesti konferenciáján mondta. A tanácskozás a tőkeexport motivációit, makrogazdasági és diplomáciai hatásait vizsgálja.
Simor András kiemelte: "a magyar vállalatok külföldi befektetései alapvetően nem hazai beruházások helyett valósulnak meg, hosszabb távon ennek hatására javul a tőkekivitelt lebonyolító magyar cégek jövedelmezősége, ennek következtében a különböző piaci változásokat jobban tudják majd kiheverni, stabilabb lesz ezeknek a cégeknek a gazdálkodása".
Az MNB szakértői szerint középtávon a makrogazdasági vonatkozásokat tekintve kedvező hatásai lehetnek a tőkeexportnak, mivel a magyar tőkekivitel révén fejlődő külföldi cégek előbb-utóbb jövedelmet termelnek, egyre inkább bevételt, hozamot eredményeznek a magyarországi vállalatoknak - tette hozzá.
Simor András elismerte: kétségtelen, hogy a Magyarországról külföldre irányuló tőkeexport hatása a nettó nem adóssággeneráló finanszírozásra rövid távon kedvezőtlen is lehet, hiszen ha egy-egy évben megugrik a tőkekivitel Magyarországról, akkor a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege romolhat. Így ennek alapján rövid távon az ország megítélése a befektetők szempontjából átmenetileg akár kedvezőtlenül is alakulhat, és az adósság-jellegű forrásbevonás is növekedhet egy rövidebb időszakra. Hosszabb távon azonban a tőkekivitel révén előbb-utóbb profit érkezik majd Magyarországra, ami javíthatja a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegét, azaz egyelőre nehéz megítélni milyen lesz a tényleges hatás rövid-, illetve középtávon - mutatott rá a jegybankelnök.
Simor András kitért arra is, hogy a magyarországi intézményi befektetők hogyan viselkedhetnek a jövőben a tőkekivitel szempontjából. Elmondta: a változó, illetve már módosított törvényi szabályozás révén az itthoni nyugdíjalapok is egyre nagyobb mértékben fektethetik felhalmozott pénzeszközeiket részvényekbe. Mivel a hazai tőzsde csupán néhány kiemelkedő részvényt mondhat magáénak, egyre emelkedik a nyugdíjalapok külföldön történő részvényvásárlása, ami szintén áttételesen tőkekivitelt jelent. A nyugdíjalapok ilyen tevékenysége azonban hosszabb távon kedvező is lehet, hiszen a külföldi részvénypiacok jelentős hozamokat érhetnek el, diverzifikáltabb lesz a lakosság megtakarítása, a nyugdíjalapok portfoliójában nő a külföldi részvénybefektetés, azaz hosszabb távon a lakosság forrásai, jövedelmei emelkedhetnek.
Elmondta: az MNB azzal számol, hogy már rövid távon a nyugdíjalapok portfoliójának diverzifikálása révén az éves GDP 0,7 százalékát is kiteheti a következő években az a tőkebefektetés, amely a nyugdíjalapok külföldi részvényvásárlásaival valósulhat meg.
Fölélőtték az inflációt
Veres keletre kacsint
MTI