A válság egyértelműen megváltoztatta a magyar vásárlási szokásokat, fogyasztó gondolkodást. Igaz ez Európára is: megjelent a valóban tudatos fogyasztó
A válság egyértelműen megváltoztatta a magyar vásárlási szokásokat, fogyasztó gondolkodást. Igaz ez Európára is: megjelent a valóban tudatos fogyasztó - de mit jelent mindez a kereskedelem számára? Úgy tűnik a magyar otthonokra a válság miatt kialakult szűkösebb források felismerés szerűen hatottak: nem arról van csak szó, hogy kevesebbet vásárolunk, hanem arról is, hogy kevesebbet dobunk ki.
A globális válság hatására a magyar háztartások kezdetben a ruházkodáson és az utazáson igyekeztek spórolni, 2009-ben viszont már az élelmiszer és a háztartási vegyi áruk mennyiségi vásárlásai is csökkentek – derül ki a GfK Hungária kutatásainak legfrissebb adataiból. Hasonló tendenciáról számol be a Cetelem Körkép felmérése is, amely szintén a fogyasztási szokásokat vizsgálta 2009 végén, de Magyarországon kívül még 11 másik európai országot is górcső alá vesz - és nem csak az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) piacán.
Új fogyasztó típus?
Mind a GfK, mind pedig a Cetelem felméréseiből az derül ki, hogy új fogyasztói típus van kialakulóban a válság hatására. De nézzük előbb, hogyan viselkedtek a magyar háztartások 2009-ben a napi bevásárlás szintjén a jórészt szűkülő anyagi lehetőségek hatására.
Vége a nagybevásárlásoknak
A hazai háztartások több mint fele ma már ritkábban jár „nagybevásárolni”, alkalmanként pedig kevesebb terméket vásárol - számolt be róla mai budapesti sajtótájékoztatóján Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Emellett az átlagos bevásárló kosara is kisebb lett a válság kitörése óta, azaz a lakosság több mint feléről elmondható, hogy alkalmanként kevesebb terméket vásárol. Igaz az is, hogy a legtöbben több értékesítési csatornát is végignéznek, hogy minél kedvezőbb árú termékekre bukkanjanak.: "vadászunk a megfelelő árakra". Az egy vásárlásnál elköltött forintok számának csökkenésével az kapcsolatban áll, hogy a jól bevált házi praktikákat is egyre többen alkalmazzák, így igyekeznek csökkenteni az élelmiszerekre és vegyi árukra költött összegeket.
Egyre inkább előtérbe kerülnek az akciók, 2009-ben a promóciók keretében megvásárolt termékek aránya növekedett a hazai napi fogyasztási cikk piacon. A vásárlók megváltozott viselkedésének következménye az is, hogy egyre több időt töltünk otthon, és nem fizetünk olyan szolgáltatásokért, amelyeket magunk is el tudunk végezni.
Tudatos fogyasztás
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a fogyasztás visszaesése mögött nem csak az egyre szűkebb források állnak, hanem az is, hogy a magyarok közel fele racionalizálta kiadásait. Ahogy Dörnyei Otília fogalmazott a válság előtti "kissé hedonista" felfogást felváltja a gazdaságosságra való törekvés. "Nem csak arról van szó, hogy kevesebb vásárolunk, hanem arról is, hogy kevesebbet dobunk ki" - mondta, majd hozzáfűzte, hogy a "megvesszük, majd csak elfogy" féle felfogás a válság hatására eltűnni látszik a magyar háztartások mindennapjaiból. Ezért lehetséges az is, hogy ha ismét nagyobb források állnak majd rendelkezésre, a mostani - adott esetben gazdaságosabb, de mindenképpen szűkösebb - helyzethez már hozzászokott magyar fogyasztók nem akarnak majd ismételten "nagybevásárlókká" válni. Mint bevezetőjében Kozák Ákos, a piackutató igazgatója is elmondta, inkább számítanak ebben a szektorban stagnálásra vagy kisebb visszaesésre, mint bővülésre.
A magyar háztartások 80 százaléka a tavalyi évben bevallottan kevesebbet költött ruházkodásra és utazásra, mint az előző években (a Cetelem által vizsgált európai országokban érdekes módon a fogyasztók inkább mondtak le kisebb szórakozási vagy kulturális kiadásaikról, mint az üdülésről).
Az otthon lett nagyon drága
A rendelkezésre álló szabadon elkölthető forintok mennyisége tízből kilenc honfitársunknál pedig tovább csökkent a növekvő lakhatási költségek hatására. Az élelmiszerre és a vegyi árura 2009-ben elköltött forintok összegét a lakosság egyik fele magasabbnak, míg másik fele alacsonyabbnak érzi, mint korábban, vagyis a társadalom kettészakadása felerősödött. Honfitársaink közel felének már az élelmiszer vásárláson is jelentősen spórolni kell. A lakosság másik fele azonban ahol tud, igyekszik megtakarítani, az élelmiszeren viszont nem spórol (lásd Tudatos fogyasztás c. keretes írásunkat).
Leleményes magyarok – folyamatosan változó viselkedésbeli és vásárlási szokások
A beszűkült anyagi lehetőségek miatt a háztartások többségének változtatnia kellett korábbi szokásain. A kialakult helyzethez való alkalmazkodást mutatja az egyes élelmiszer kategóriák vásárlásainak növekedése is. Az ecetet például az ízesítés mellett egyre többen használják tisztítási céllal is, az otthoni sütés-főzés keretében pedig a sütőpor segítségével igyekeznek sokan az étkezésekre kiadott összegeket csökkenteni.
A vásárlók megváltozott viselkedésének következménye az is, hogy egyre több időt töltünk otthon, az otthonunk zárt világában keressük a biztonságot, saját magunk állítunk elő bizonyos dolgokat, és nem fizetünk olyan szolgáltatásokért, amelyeket magunk is el tudunk végezni. Így például inkább sütünk-főzünk otthon, minthogy péksüteményeket vásároljunk vagy mondjuk olyan "kényelmi terméket" vásároljunk, mint a zacskós leves.
Figyelemre méltó, hogy a különböző piacokat vizsgáló Cetelem Körkép felméréséből is az tűnik ki, hogy például a barkácsáruk piaca "jól tartotta magát" 2009-ben a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére.
„Az elmúlt másfél évben a viselkedésbeli változások mellett a vásárlási szokások is átalakultak. 2008 végén és 2009 első félévében a vásárlók kevesebbet vásároltak a napi fogyasztási cikkekből. Ezzel szemben 2009 második félévében a megvásárolt mennyiség még tovább csökkent és emellett már az olcsóbb termékeket kezdtük el keresni” – emelte ki Dörnyei Otília.
Új kihívások a kereskedelemben, előtérbe kerülő promóciók
A fogyasztás mennyiségi és értékbeli csökkenése a kereskedelmet is új kihívások elé állítja. A kereskedelmi láncok akciós újságait a háztartások harmada gyakrabban figyelte 2009-ban, mint 2008-ban. Erre az igényre a láncok válaszoltak is, hiszen a hirdetések – a péksütemény, a növényi zsírok, az olajok, a zöldség, a gyümölcsök és a tejtermékek hirdetései – száma is növekedett ez idő alatt.
2009-ben a promóciók keretében megvásárolt termékek aránya is növekedett a hazai napi fogyasztási cikk piacon, az akciós értékesítés közel eléri az összes eladott mennyiség harmadát. A promócióban történő vásárlások közül kiemelkedik a forró italok értékesítése, hiszen a kategória teljes mennyiségének 43 százalékát promóció keretében vásárolták meg a fogyasztók. Az őrölt, pörkölt kávéról például nem mondtunk le, de inkább akciósat vásárolunk.
Mélyen a vásárlási szándék más termékek esetében is
A már említett Cetelem Körkép 2010 felmérést is ma mutatták be egy budapesti sajtótájékoztató keretében. A felmérést a tavalyi év októberében és novemberében készítették el 12 európai országban - Magyarországon is.
A tanulmány Európai barométer kutatása az európai fogyasztók óvatos bizakodását mutatja: a 2009-es, mélypontot jelentő 4,2-es értékről (1-től 10-ig terjedő skálán) 2010-re 4,5-re emelkedő általános közérzetet jelez. A vizsgált országok körében Magyarország az egyetlen, ahol – a visszafogott növekedés ellenére – ez az osztályzat nem éri el a három pontot.
Tapintható pesszimizmus
Ugyanakkor, az óvatosság ösztönöz a megtakarítások növelésére, az ilyen irányú szándék tíz év óta először kerekedik felül a fogyasztási szándékon néhány nyugat-európai országban. Tizenkét ország átlagát tekintve azonban a mérleg nyelve továbbra is a fogyasztás felé billen, a közép-európai országoknak köszönhetően. Ebben – az elmúlt évekhez hasonló módon - különösen nagy szerepe van Magyarországnak, a fogyasztási szándék még mindig nálunk haladja meg a legnagyobb mértékben a megtakarításra irányuló terveket.
A háztartásonkénti vásárlóerő alakulása Európában (százalékban)
Ugyanakkor válság pozitív melléktermékének tekinthető a növekvő fogyasztói tudatosság jelensége. 2010-ben előtérbe kerül az ésszerűség, mely jelentősen befolyásolja a fogyasztói viselkedést.
Piacok teljesítménye Magyarországon és más európai országokban
A tanulmány Európai piacok elemzése szerint a vizsgált országokban a legnagyobb visszaesést mutató területek: a bútor (átlagosan 7,3%), a szórakoztató elektronikai (6,4%) és az informatikai (8,2%) cikkek piaca. A magyarországi változásokról általánosságban elmondható, hogy a csökkenés nagyobb mértékű az európai átlagnál – ez alól kivételt csak a sportáruk, és a barkácsáruk piaca jelent. A legszembetűnőbb eltérés az új autók kategóriájában tapasztalható: az európai 6,5 százalékos növekedéssel szemben (mely több országban a roncsprémium hatása) a hazai piac 62 százalékos visszaesést könyvelhetett el 2008-hoz képest. A 2010. évi vásárlási szándék viszont minden termékcsoportban nálunk a legalacsonyabb. A sajtótájékoztatón dr. Lendvai János, a bank elnöke kiemelte, hogy Magyarország szinte minden részpiacon a sereghajtó pozícióját foglalja el, ami ennél is kedvezőtlenebb fejlemény, a lemaradás szinte mindenhol igen jelentős.
Új jelszavak: low-cost, használt áru, bio
Lemondás
Az alkohol és dohányáruk azok, amelyekről leginkább lemondanának az európai háztartások. Vajon megfelelési kényszer diktálta ezeket a válaszokat? Nem feltétlenül: ez a terület Európában immáron tíz éve csökkenést mutat a háztartások átlagfogyasztásán belül, annak ellenére, hogy az árak jelentősen emelkedtek.
A pesszimizmus és a rosszabb körülmények a Cetelem szerint új, alternatív szokások és viselkedésminták felé tolják el az európai fogyasztókat, mely megállapítások igazak a magyar vásárlókra is (a tendenciák között persze vannak nagy eltérések is).
A válság pozitív melléktermékének tekinthető a növekvő fogyasztói tudatosság jelensége. 2010-ben előtérbe kerül az ésszerűség, mely jelentősen befolyásolja a fogyasztói viselkedést - mondta el Lendvai.
A környezetbarát gondolkodás beépül a mindennapokba, az európaiak 40 százaléka végzett már hatékonyabb energiafelhasználást biztosító átalakítást lakásában, és 63 százalék azok aránya, akik gyakran vásárolnak újrahasznosított papírból készült termékeket. Terjedőben a bio termékek fogyasztása, és – a bio fogyasztáshoz képest egyelőre szerény mértékben – érzékelhetővé válik a méltányos kereskedelem (fair trade) jelenléte: 38 százalék gyakran vásárol bio terméket, 10 százalék pedig méltányos terméket.
Ismét feltörekvőben a low-cost szellemisége: az európai fogyasztók az alacsonyabb ár érdekében hajlamosak számos, a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos körülményről lemondani (a minőségből nem engedve), 81 százalékuk például egyszerűbb termékcsomagolással is kiegyezne. ennek jellemző szegmense például - a drága kereskedelmi hálózat nélkül működő - online áruházak jelenléte, ami Magyarországon még igen csak gyerekcipőben jár, holott az internetpenetráció szintje nem indokolná ezt - emelte ki Lendvai.
Persze az itt felsoroltak közül Magyarországon még nem mindegyik súlya jelentős a vásárláskor, de mindenképpen elmondható, hogy a kereskedők a válság után már olyan fogyasztóval találják magukat szembe, aki "tudja mit akar". Tudatossági kiterjed a piaci ismeretekre, a környezettudatosságra és a minőségi elvárásokra is.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A válság egyértelműen megváltoztatta a magyar vásárlási szokásokat, fogyasztó gondolkodást. Igaz ez Európára is: megjelent a valóban tudatos fogyasztó 
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
