.jpg)
A tervezettnél egy évvel tovább fenntartaná a kormány a korengedményes nyugdíj intézményét az átmeneti foglalkoztatási nehézségek miatt
.jpg)
A szakállamtitkár elmondta, hogy a korengedményes nyugdíj eredeti célja, hogy a munkaerőpiacról a nyugdíjkorhatár előtt kiszorulók foglalkoztatói finanszírozás mellett a nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabb életkorban mehessenek nyugdíjba.
Mivel a konstrukció idegen a nyugdíjrendszertől, ezért szerepét más foglalkoztatáspolitikai intézmények vették át, most azonban a válság miatt mégis indokolt a szabályozás egy évvel történő meghosszabbítása.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta, hogy a munkavállalók három módosítással tudják támogatni a kormány előterjesztését. Azt szeretnék, hogy ne legyen benne a jogszabályban a születési időre vonatkozó kitétel, valamint hogy határozatlan időre tartsák fenn a korengedményes nyugdíj intézményét, és olyan változatot dolgozzanak ki, amely stabilan a nyugdíjrendszerben marad.
| A kormányzati előterjesztés szerint korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha a munkavállaló 1953. január elseje előtt született, és a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges szolgálati időt 2010. december 31-ig megszerzi. További feltétel, hogy a megkötött megállapodást 2010. december 31-ig be kell nyújtani az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez. |
Bálint Adrienn, a munkaadói oldal szóvivője elmondta, hogy a munkaadók is érdekeltek a korengedményes nyugdíj fennmaradásában, mivel a foglalkoztatáspolitikai válság hosszabb lecsengésű lesz mint a gazdasági válság, és ez a foglalkoztatókra is terheket ró.
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a kormány képviseletében úgy reagált a szakszervezetek felvetésére, hogy a születési kritérium kivételét megfontolják. Hozzáfűzte: a jogintézmény határozatlan idejű fenntartását nem fogadják el, mivel az zavarokat okozna a nyugdíjrendszerben.
Elmondta, hogy a korengedményes nyugdíj egy évvel meghosszabbodna, és ezalatt tárgyalásokkal kialakítanának egy hosszútávon végleges koncepciót. Csizmár Gábor ígéretet tett arra, hogy a tárgyalásokra vonatkozó, már készülő ütemtervet jövő héten eljuttatja az oldal képviselőinek.
Nem jutottak semmire a bérek kapcsán
Nem közeledtek az álláspontok a bértárgyaláson az OÉT ülésén, a vonatkozó napirendi pont tárgyalása során arról a levélről volt szó, amelyet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) írt Bajnai Gordonnak.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke október 22-én fordult a miniszterelnökhöz, mert a szakszervezet szerint a kormányfő személyes közreműködése nélkül nincs reális esély a 2010-es minimálbérről, illetve a bérajánlásokról szóló megállapodásra. A nyílt levélben többek között az szerepelt, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárainak eltolása "teljesen szétzilálta a nettó kereseteket".
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint tévedésekkel van tele a levél. Hangsúlyozta: az adótörvények hatására a kétmillió forintos sávhatárig nettó növekedés lesz a fizetésekben 2010-ben.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, a munkáltatói oldal szóvivője is aláhúzta, hogy a levéllel a konkrét bértárgyalási folyamatnak okozott kárt az MSZOSZ.
A kormány és a szociális partnerek ennek ellenére egyetértettek abban, hogy november 6-án folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat.
Öngondoskodással a munkanélküliség ellen
Biztosíték? Átalakulnak a nyugdíjpénztárak
Nyugdíjkorhatár: már 70 évről van szó
MTI
Romániában a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek befagyasztását fontolgatják az új kormány programjának kidolgozása során. 
