Az MTI információi szerint 97 769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53 450; mesterképzésre 19 600 hallgatót lehetett felvenni. A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a felvételhez.
A legmagasabb pontszám az államilag finanszírozott képzésben a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont a határ. A második és harmadik legmagasabb pontszámot is ebben az intézményben kellett elérniük a leendő elsőéveseknek, gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a társadalomtudományi karon 453 pontot.
Orvosképzésben a budapesti Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakon 436, míg a fogorvosin 433 volt a ponthatár, ugyanezen képzésekre a Debreceni Egyetemen 417, illetve 423 pontot kellett elérni.
A Műegyetemen az építészmérnök képzésben 382, az építőmérnökin 346, míg a mérnök-informatikus szakon 370 pontot kellett elérni. Az ELTE-n politológián 435, a jogász képzésben 427 pontot kellett hozni. A Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen a jogász szakra egyaránt 418 pontot kellett elérni. Kommunikáció szakon az ELTE-n 442, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 415 pontot kellett teljesíteniük a diákoknak a bekerüléshez. Költségtérítéses képzésben a veszprémi mérnök-informatikus szakon 478 pont volt a határ.
A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.
A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.
MTI