A kelet-közép-európai országok közül enyhe adócsökkentésről szóló tervek ugyan terítéken vannak Szlovákiában és Csehországban, ennek ellenére a legtöbb esetben a költségvetési hiány a GDP három százaléka közelében, vagy az alatt várható. Az elemzés megállapítja: az IMF támogatását élvező országok (Ukrajna, Magyarország és Szerbia) a ciklikus hatásokat követő deficit fájdalmas lefaragása miatt fizetett és fizetendő nagy ár ellenére mélyen elkötelezettek a költségvetési konszolidáció iránt.
A kelet-közép-európai "nyolcak" között a legmagasabb hiány várhatóan Romániában jelentkezik, hiszen a fiskális politika változatlansága esetén 7 százalék körüli GDP-arányos hiány alakulhat ki, mivel a választási évben elfogadott törvénymódosítások zömének árát 2009-ben kell megfizetni. Nagyon valószínűnek tűnik azonban, hogy a piacok rákényszerítik majd a román kormányt arra, hogy inkább önerőből, mintsem az IMF segítségével hajtson végre módosításokat a költségvetésben, ugyanis a második eset a politikai kockázatok növekedésével járna.
A Erste elemzői felhívják a figyelmet arra, hogy a kelet-közép-európai "nyolcak" viszonylag alacsony mértékű államadósságát és költségvetési hiányát figyelembe véve az államkötvények mennyisége ésszerű marad az ilyen papírok viszonylag rövidebb átlagos lejárata ellenére.
Kevesebb államkötvény
A várakozások szerint a legnagyobb mértékű bruttó kibocsátás Magyarországon történik majd, mivel az államadósság komoly része (a GDP 19 százaléka) lejár 2009-ben. Azonban a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében – amely a lejáró adósságállomány mintegy 5 százalékra biztosít forrásokat – a magyar államnak nem kell a külföldi pénzpiacokhoz fordulnia hitelért, ezáltal a nettó kibocsátás egyrészt negatív értéket vesz fel, másrészt csak nemzeti devizában történik. Ennek eredményeként végülis az idén kevesebb magyar államkötvény lesz a piacon, mint 2008-ban. A helyi piac pedig a várakozások szerint felszívja a friss állampapírokat, pusztán a lejáró értékpapírok mennyiségének újrajegyzésével. A nettó kibocsátás negatív mértéke mellett a csökkenésnek induló rövid távú kamatok is pozitívan hatnak az állampapírokra.
A magyarországi költségvetési hiány finanszírozását vizsgáló Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary makroelemzője megállapítja: mivel a GDP visszaesése Magyarországon várhatóan a tervezett mínusz 1 százaléknál is nagyobb lesz év/év alapon 2009-ben, a GDP mintegy 1 százalékára rúgó bevétel várhatóan hiányozni fog az államkasszából. Ez legfeljebb 3,5-3,6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra utal az idén. Sem a tőkepiacok, sem az IMF nem tolerálna 3 százaléknál nagyobb deficitet - tette hozzá az elemző.
Az Erste budapesti szakértője úgy látja, hogy a kormány nem fog hozzányúlni a 2,6 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz, hiszen a szavahihetőségének növelésével könnyebben és a lehető leggyorsabban átállhat a jelenlegi nem piaci típusú finanszírozásról – az IMF-hitelről – piaci finanszírozásra. Az IMF készenléti hitelkeretének köszönhetően rövid távon nem kell számítani finanszírozási nehézségekre.
Ma megmenekültünk a 300 forintos eurótól
Muszáj volt hozzányúlni a támogatott hitelekhez
2009 - Ez már a padló, vagy van még lejjebb?
Még nem értük el a mélypontot
Hatalmas pénzeket buktak a nyugdíjbiztosítók
MTI, Privátbankár