Az euró árfolyama 2009 első féléve során közel lehet a 300 forintos határhoz, de az év végéig, a külső pénzügyi helyzet feltehető javulásával ismét 20-30 forinttal gyengülhet a forinthoz képest. Az Ecostat a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenését feltételezi, mivel a forint iránti keresletet jelenleg nem a kamatfelár határozza meg. Júniusra 8 százalék körüli jegybanki alapkamatot valószínűsít.
Szakértői konzultációk alapján azt valószínűsítik, hogy az exportban a keresletcsökkenés leginkább a gép, berendezés, villamosgép- és műszergyártást, valamint a járműgyártást érinti. Az exportkereslet csökkenése mintegy 880 milliárd forinttal rontja a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. Azért nem több, mert "szerencse a szerencsétlenségben", hogy a legnagyobb exportkiesés azokban az ágazatokban várható, amelyeknél az export importigényessége a legmagasabb. Ez teszi lehetővé, hogy a belföldi keresletcsökkenés miatti importszűkülés hatása felülírja ezt az egyenlegromlást, így összességében javulhat a külkereskedelmi mérleg egyenlege 2009-ben. Modellszámításaik szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 7,8 milliárd eurónál jóval kisebb lesz, várhatóan 6,4 milliárd euró körül alakul.
Az előrejelzésnél szigorú fiskális fegyelemmel és visszafogott jövedelemkiáramlással számolt az Ecostat.
Úgy vélik: a vállalati szektor 2009. évi kilátásai is jelentős kockázatokkal terheltek. A várható külső-belső keresletcsökkenés nyilvánvalóan rontja a jövedelmezőséget, amire a gazdaság szereplői beruházás-visszafogással, termeléscsökkentéssel, elbocsátásokkal reagálhatnak, vagy - amennyiben átmenetinek ítélik a recessziót - elszenvedhetik a profitarány ideiglenes csökkenését. Az Ecostat január végi üzleti bizalmi indexei tükrözik a vállalati véleményeket, amelyek szerint az első félévben még nem történik javulás a gazdálkodási folyamatokban. A rendelkezésre álló jövedelmük alakulása mellett az adott évi beruházási döntéseket döntő mértékben a hitelhez jutás feltételei és a konjunktúra-várakozások alakítják.
2009-ben az államháztartás GDP-arányos finanszírozási igénye összességében jelentősen csökken, pénzforgalmi szemléletben 3,1, eredményszemléletben 2,9 százalékos GDP-arányos deficittel számolnak a kutatók.
A makrogazdasági teljesítmény finanszírozási szerkezete kedvező irányba változhat, mivel a háztartások nettó megtakarításai várhatóan javulnak, az állam finanszírozási igénye csökken, azaz a GDP-arányos külső finanszírozási igény 2009-ben csökkenhet a folyó fizetési mérleg egyenlegének várható javulásával összhangban. A jelentős mértékű recesszió mellet a külső-belső egyensúlyi helyzet javulhat, ami erősítheti az ország hosszabb távú finanszírozási pozícióját.
A magyar gazdaság számára a legfontosabb az Ecostat szerint a makrogazdasági kereslet további szűkülésének megakadályozása, mert az további negatív növekedés-spirált indíthatna be, ami további reáláldozatot, akár egyensúlyvesztést is jelenthetne.
Az infláció az előrejelzés szerint 3,2 százalékra lassul az idén a tavalyi 6,1 százalékról. A fogyasztói áremelkedést mérsékli az alacsony gazdasági növekedés, továbbá a recesszió következtében történő leépítések is csökkentik a béroldali inflációs nyomást, de a vártnál is gyengébb forintárfolyam kismértékben begyűrűzhet az árakba. Az év második felében a tervezett áfa-emelések is növelhetik az inflációs rátát.
Jelentős kockázatnak nevezik a forint esetleges további gyengülését, ami a probléma regionális jellegéből adódóan csak nehezen kezelhető a hazai gazdaságpolitikai eszköztár segítségével. Az államháztartási hiány megfelelő szinten tartása kulcskérdés a nemzetközi megítélés, így a finanszírozhatóság szempontjából - fűzik hozzá.
Az adórendszer tervezett átalakítása az élőmunka terheit csökkentené a fogyasztási és vagyon típusú adók terhére, ami többlet-ráfordítás nélkül segítheti elő a recessziós tendencia megtörését - jegyzik meg. A hosszú távú egyensúly fenntartásának elengedhetetlen feltétele lesz az adóbázis szélesítése, az ehhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedések kidolgozása és végrehajtása - figyelmeztetnek az Ecostat elemzői.
Az uniós pénz az utolsó szalmaszál
A forintnál is van nagyobb erő
Már egy rossz programmal is előrébb lennénk?
Orbán biztos benne, hogy eltávolítja Gyurcsányt
Mi lesz most, hogy lejár az államadósság ötöde?
MTI
Rontott az idei GDP előrejelzésén az Ecostat kutatóintézet, a gazdaság korábban várt 1,3-1,5 százalékos visszaesését 2,4 százalékra növelte.
Ott magasabb a kibocsátási határérték.

