Nyugdíj: visszalépés volt-e a visszalépés?

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvényben foglaltak szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetősége 2009. december 31-éig megnyílt azon magánnyugdíjpénztártagok számára, akik önkéntes döntésük alapján váltak a pénztár tagjává és 2008. december 31-éig 52. életévüket betöltötték - emlékeztet rá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). De kik léptek vissza?

A törvény átmeneti rendelkezései értelmében a már társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő pénztártagok, illetve volt pénztártagok 2009 végéig kérhették társadalombiztosítási nyugellátásuk módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Ezt, amennyiben korábban pénztári szolgáltatásban részesültek akkor tehették meg, ha annak összegét a magánnyugdíjpénztár részére visszafizették.

A törvény rendelkezései szerint, a visszalépésben érintett pénztártagokat, valamint nyugellátásuk módosításában érintett személyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott levélben értesítette a visszalépés lehetőségéről, a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, illetve kockázatairól, továbbá a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.

A Felügyelet összesen 122 551 pénztártag (volt pénztártag) részére küldte meg a felügyeleti értesítő levelét.

A pénztári jelentések szerint 2009. július 9-e és 2010. március 31-e közötti időszakban összesen 64.804 visszalépési kérelem, és 1.386 nyugellátás módosítására irányuló kérelem érkezett be a magánnyugdíjpénztárakhoz, melyből március 31-ig 62.059, illetőleg 1.264 kérelmet fogadtak és számoltak el. Ezek alapján megállapítható, hogy a visszalépési kérelmek mintegy 96 %-a, a nyugdíjuk módosítását kérők kérelme pedig 91 %-a megalapozott volt, elfogadták. (A végleges számításoknál és elemzésnél módszertani váltás történt ezért a jelenlegi létszám adatok a korábban publikált adatokhoz képest eltérést mutatnak.)

Az összehangolt intézkedés hatására a kiértesített pénztártagok 51,7 %-a élt a visszalépés, vagy a nyugdíjmódosítás lehetőségével.

A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89.746.443.898 Ft volt, melyből összesen 88.814.742.027 Ft-ot adtak át a Magyar Állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, mely a pénztártagot illeti meg).

A nyugellátásuk módosítását kérők esetében, az egyéni számlakövetelések összege 1.851.864.289 Ft, ebből a pénztártagok által korábban felvett és visszafizetett egyösszegű szolgáltatás tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összege 881.497.002 Ft volt, az egyéni számlakövetelés tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegeként a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 1.740.143.073 Ft-ot utaltak át. (A különbözet ez esetben, egyrészt azon pénztártagok egyéni számlakövetelésének az összege, akik a társadalombiztosítási nyugdíjazásuk óta nem vették még igénybe a pénztári nyugdíjszolgáltatást, másrészt a tagdíj-kiegészítés összege, mely a pénztártagot illeti meg.)

A visszalépők száma és a visszautalt összeg alapján megállapítható, hogy visszalépők esetében az egy főre jutó átadott vagyon összege 1.431.134 Ft volt, míg a nyugdíjuk módosítását kérők esetében az egy főre jutó vagyon összege 1.376.695 Ft volt.

Önnek hogy tetszik a Fidesz akcióterve? Szavazzon!

A Felügyelet megvizsgálta a 2008. december 31-ig 52. életévüket betöltött, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagok létszámának megoszlását nemek szerint és magánnyugdíjpénztáranként. E szerint a visszalépők 66 %-a három nagy pénztár tagja volt. A visszalépők közül legtöbben (24,7 %) az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárból, az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárból (22,7%) és az OTP Magánnyugdíjpénztárból (18,3 %) léptek vissza. Az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárból jellemzően több férfi lépett vissza, ugyanakkor az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárban és az OTP Magánnyugdíjpénztárban a visszalépő nők létszáma volt magasabb.

Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy viszonylag sok a közszférában dolgozó tagja (az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár beolvadására tekintettel), így feltehetően ezek a pénztártagok tájékozottabbak voltak a jogszabályi lehetőségek terén.

A Felügyelet megvizsgálta a visszalépett tagok létszámának megoszlását nemek szerint és megyénkénti bontásban. A legnagyobb arányú visszalépésre a várakozásnak megfelelően Budapesten és Pest megyében került sor. A legkevesebb visszalépő pénztártag pedig Csongrád és Nógrád megyében volt, ahol a pénztártagok létszáma is alacsonyabb. A visszalépők 56,5 %-a nő, 43,5 %-a pedig férfi volt.

A jelenleg 54-58 év közötti korosztály (1956-1952 között születettek) tagjai voltak a legaktívabbak a visszalépés tekintetében, ugyanis ezen korosztályokhoz tartozók tették ki az összes visszalépő közel 95 %-át.

Az ennél idősebb korosztályokhoz tartozó 5 % esetében a csekélyebb visszalépési aktivitás oka lehet, hogy a tagok, vagy tudatosan az egyéni számlakövetelésük egyösszegű szolgáltatásként történő felvétele (és nem a visszalépés) mellett döntöttek, vagy pedig tájékozatlanságból, esetleg a kellő gondosság hiányából fakadóan, a felügyeleti levél ellenére sem mérlegelték reálisan lehetőségeiket és nem a visszalépést választották.

A visszalépésben érintett korosztályokhoz tartozó összes tag több mint a fele döntött a visszalépés mellett. A visszalépésben érintett korosztályok összlétszámához viszonyítva a nők közel 56 %-a, míg a férfiak több mint 46 %-a választotta a visszalépést. Legmagasabb arányban a (2010-ben) 59 és 58 évesek választották e lehetőséget, az ezen korosztályokhoz tartozók 60 %-a élt a lehetőséggel, de az 54-56, illetve az 59-60 évesek körében is 50 % körül alakult a visszalépők aránya az összes, visszalépésben érintett tagság létszámán belül. A (2010-ben) 64 évesek és annál idősebbek esetében a visszalépés aránya már nagyságrenddel volt alacsonyabb.

A legnagyobb arányú visszalépés az 58 éves nők körében volt tapasztalható, az ehhez a korosztályhoz tartozó nők kétharmada volt visszalépő. Az ugyanezen korosztály férfi tagjainak több mint 56 %-a élt a visszalépés lehetőségével.

A visszalépők egyéni számlakövetelésének 63 %-a is három nagy pénztár között oszlott meg, nevezetesen az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár , az OTP Magánnyugdíjpénztár, valamint az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárak között, ahol a legtöbb visszalépő volt.

A legmagasabb összegű egyéni számlakövetelése a „legfiatalabb” – a 2010-ben 54 éves – korosztálynak volt, az utánuk következő idősebb korosztályok rendre alacsonyabb összegű egyéni számlakövetelést mondhattak magukénak, mind a férfiak, mind pedig a nők tekintetében. Az 54-58 éves korosztályok rendelkeztek az összes visszautalt követelés döntő nagyságú részével (90-95 %-ával).

A központi nyilvántartásban lévő 2008. évi egyéni számla adatok alapján, az egy visszalépett tagra jutó átlagos egyéni számlakövetelés összege 1.082 ezer Ft volt, ezen belül a férfiaké az átlagnál valamivel magasabb (1.125 ezer Ft), míg a nőké valamivel alacsonyabb (1.049 ezer Ft) volt. (A 2009. évi egyéni számla adatok a központi nyilvántartásban még nem álltak rendelkezésre a jelen elemzés összeállításánál, ezért a Felügyelet a 2008.évi adatokat használta fel.)

Megállapítható, hogy a legmagasabb egy összegű fajlagos egyéni számlakövetelés a 2010-ben 67 a 62 és 59 éves korosztály esetében található (1.544, 1.488 és 1.307 ezer Ft), míg a legalacsonyabb a 66 éves korosztálynál (19 ezer Ft). Két korosztályt (66 éveseket, valamint a 65 éveseket) kivéve, minden korosztályban 1 millió Ft felett volt a visszalépettek fajlagos egyéni számlakövetelésének átlagos összege.

Privátbankár - Zsiborás Gergő