Putyin, aki türkmén és kazah kollégájával, Gurbanguly Berdimukhammedovval, illetve Nurszultan Nazarbajevvel a Kaszpi-tenger partján fekvő városban találkozott, elmondta, újjáépítik a Kaszpi-tenger melletti gázvezetéket, hogy évi tízmilliárd köbméterre növeljék kapacitását és közben mellette párhuzamosan felépítenek egy másik vezetéket. Erről, mint a három államfő közös nyilatkozatából kiderül, még szeptember előtt megállapodást kötnek és az építési munkálatok 2008 második felében megkezdődnek.
Újságírók kérdésére válaszolva Putyin közölte, hogy a három országon kívül további felet nem vonnak be a gázvezeték építésbe.
Türkmenisztán a legnagyobb energiatermelő Oroszország után az egykori szovjet köztársaságok között. |
Az új Kaszpi-tenger körüli gázvezeték építéséről egyelőre kevés részlet ismeretes. Az elképzelést még 2003-ban vetette fel a néhai türkmén államfő Saparmurat Niyazov. Az akkor felvázolt terv szerint az egymilliárd dollár befektetéssel létrejövő vezetékrendszer 360 kilométeres szakasza futna türkmén területen, 150 kilométernyi Kazahsztánban, s összekapcsolnák azt a kazah-orosz határnál húzódó Közép-Ázsiai-Központ nevű orosz gázvezetékkel.
A nagyszabású gázvezeték építési tervről szóló megállapodás tető alá hozása Vlagyimir Putyin orosz elnök e heti közép-ázsiai látogatásának középpontjában áll. Moszkvában azt várják, hogy megépülésével tovább nő Oroszország szerepe, mint Európa egyik vezető energiaellátója.
Az Egyesült Államokban és Európában azonban megerősítheti azokat a félelmeket, hogy azt Moszkva politikai célokra használhatja fel. Washington azt szeretné, ha a türkmén gázszállítás a Kaszpi-tengeren át történne Nyugatra, Oroszország kikerülésével.
Robbantás az Európába tartó ukrán gázvezetéken
Veszteséges lehet a Nabucco
Csövezik az egész világ
MTI