Ötven válasszal menekülhet az elvárt adótól

Az SZDSZ nem ért egyet az Alkotmánybíróság által egyszer már elkaszált adónem kérdőíves részével. A kisebbik koalíciós partner csak jövőre gondolná át a bevételi forrásokat és a megoldási lehetőségeket.

Csaknem négytucatnyi kérdésre kell majd szükség esetén igazolható, többször részletekbe menő válaszokat, adatokat megadniuk azoknak a veszteséges vagy nem kellően nyereséges vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak, amelyek/akik el akarják kerülni az elvárt adót – derül ki a Világgazdaság birtokába kerül tervezetből, amelyről a végső szót a kormány szerdai ülésén mondja ki. Már ha egyáltalán kimondja: ugyanis a kisebbik koalíciós partner nem támogatja azt, és inkább koalíciós egyeztetést szeretne a kérdésről. Az SZDSZ főként annak kérdőíves részével nem ért egyet.

A szabály szerint az a társasági adóalany, amelynek társasági adóalapja nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható összes bevétellel csökkentett korrigált összbevétel két százalékát, ez utóbbi összeg után kellene leróni a társasági adót. Ez alól úgy lehet kibújni, hogy az érintett cég nyilatkozik az APEH-nek a profitot egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben hozó okokról.

A szabad demokraták az elvárt adó idei bevezetése helyett azt szeretnék, hogy a 2008-as adótörvényekről szóló egyeztetésen gondolja újra végig a koalíció a bevételi forrásokat és a megoldási lehetőségeket. A Világgazdaság úgy tudja, a liberálisok az előkészítő kormányüléseken eddig nem jelezték fenntartásaikat, az elvekben egyetértettek, de a Pénzügyminisztérium által felkínált konkrét előterjesztés már „kivágta a biztosítékot”. Kitölthetetlennek tartják a kérdőívet, és pénzügyileg is problémásnak az elképzelést.

A szocialisták egy része hét végi bejelentést az SZDSZ elnöki posztjáért folytatott kampánynak tudják be, így azt egyelőre nem veszik komolyan. Mások azt tették hozzá: a pénzügy- és a gazdasági miniszter azt a feladatot kapta, hogy egyeztessen a társadalmi szereplőkkel, majd annak eredményét vigye a kormány elé.

A Liberális Gazdasági Tanács szombati ülése után mondta Kóka János, hogy bár a szabad demokraták egyetértenek az adóbázis szélesítésének elvével, de az elvárt adóra vonatkozó javaslat nem feltétlenül teljesíti a méltányos közteherviselés és a vállalkozói jövedelmek kifehérítésének alapelveit. Szerintük az elvárt adóból származó bevétel meg sem közelítené a kormány által remélt évi 60 milliárd forintos összeget, s hatásosabb lehetne az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatának, az adóelkerülés elleni fellépés hatékonyságának a javítása.

Ha elfogadják és hatályba lép a jelenlegi tervezet, akkor az adóbevallásra előírt dátumtól számított 30 napig izgulhatnak majd az adózók. Ennyi idő áll ugyanis az APEH- rendelkezésére arra, hogy a beérkezett adatokat kockázatelemzésnek vesse alá, és ha gyanús számokat talál, vizsgálatra kiválassza az adózót. Mivel a korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített, ám most az említett ellenbizonyítási lehetőséggel alkotmányossá tenni tervezett elvárt adóra vonatkozó törvényrészek a kabinet szándékai szerint július 1-jétől lépnek hatályba, ezért ha az adóhatóság az ellenőrzés során gyanúsnak vél bizonyos feltüntetett költségeket, akkor csak a második fél évben kiállított számlák, bizonylatok tekintetében terheli a bizonyítási kötelezettség a céget, egyéni vállalkozót.

Mit mondott eddig a pénzügyminiszter? Hallgassa meg!
Ez lenne a kormány elvárása?
Nem túl komoly elvárások