Sok hűhó, semmiért
Az uniós versenyszabályokkal összeegyeztethetőnek találta az Európai Bizottság, hogy a német Hochtief és a kanadai Caisse de Dépôt et Placement du Québec cégegyüttese, illetve a német Fraport és a Deutsche Bank alkotta vállalatcsoport felvásárolja a Budapest
Airport Rt.-t - derült ki az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének közleményéből.
Jóllehet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. döntésének értelmében mindkét említett cégcsoport elesett a magyar repülőteret üzemeltető cég megvásárlásától, egyikük sem vonta vissza az üzletre vonatkozóan - az uniós szabályoknak megfelelően - Brüsszelnél előzetesen benyújtott kérelmét. Ezeket bírálta most el az Európai Bizottság, úgynevezett gyorsított eljárással, megállapítva, hogy egyik eset sem zavarná meg a piaci versenyt.
A Budapest Airport Rt.-t végül nem a két említett cégcsoporté, hanem a brit BAA repülőtér-üzemeltetőé lett. Utóbbit viszont vélhetően nem kötelezi uniós jóváhagyási kötelezettség - nem is nyújtott be ilyet -, az MTI értesülései szerint minden bizonnyal azért, mert a cégcsoportnak nincs legalább két olyan szereplője, amelyek nagysága elérné az uniós fúziós szabályozásban ilyen esetekre előírt küszöböt. Így a BAA-nak - az eredeti versenytárgyalás másik két szereplőjétől eltérően - nem kellett uniós engedélyért folyamodnia a magyar cég felvásárlása érdekében.
Megjött a pénz! Mire költjük a 464 milliárdot?
Jóllehet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. döntésének értelmében mindkét említett cégcsoport elesett a magyar repülőteret üzemeltető cég megvásárlásától, egyikük sem vonta vissza az üzletre vonatkozóan - az uniós szabályoknak megfelelően - Brüsszelnél előzetesen benyújtott kérelmét. Ezeket bírálta most el az Európai Bizottság, úgynevezett gyorsított eljárással, megállapítva, hogy egyik eset sem zavarná meg a piaci versenyt.
A Budapest Airport Rt.-t végül nem a két említett cégcsoporté, hanem a brit BAA repülőtér-üzemeltetőé lett. Utóbbit viszont vélhetően nem kötelezi uniós jóváhagyási kötelezettség - nem is nyújtott be ilyet -, az MTI értesülései szerint minden bizonnyal azért, mert a cégcsoportnak nincs legalább két olyan szereplője, amelyek nagysága elérné az uniós fúziós szabályozásban ilyen esetekre előírt küszöböt. Így a BAA-nak - az eredeti versenytárgyalás másik két szereplőjétől eltérően - nem kellett uniós engedélyért folyamodnia a magyar cég felvásárlása érdekében.
Megjött a pénz! Mire költjük a 464 milliárdot?
A húsvéti tűzszünet okait vizsgálták szakértők.
