Sokáig vitatkoztak, és végül nem vágtak

A Monetáris Tanács változatlanul 7,50 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. A szinten tartás melletti döntés hosszú vita utáni szoros eredmény alapján született meg - mondta Simor András jegybankelnök

Az elemzők többsége a kamat 25 bázispontos csökkenésére számított, de az utóbbi napokban már a változatlan alapkamatot is egyre többen jósolták. A testület legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

A monetáris tanács által kiadott közlemény szerint a legutolsó kamatdöntő ülés óta napvilágot látott új adatok és a pénzügyi piaci fejlemények tükrében a tanács továbbra is azt valószínűsíti, hogy 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól. Az inflációs cél elérésének azonban feltétele, hogy az egyszeri áremelkedések ne vezessenek a várakozások tartós megnövekedéséhez.

A közlemény alapján az elmúlt hónapban beérkezett új információk megerősítették, hogy rövidtávon az élelmiszerárak számottevő emelkedésére lehet számítani. Az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik, ezért a középtávú inflációs kilátásokat is érintheti. A maginfláció más összetevői ugyanakkor nem utalnak további inflációs nyomásra.

A jegybanki dokumentum emlékeztet arra, hogy a versenyszféra bérinflációja augusztusban csökkenést mutatott, ami elsősorban a 2006-os szabályozási változások miatti előrehozott prémium-kifizetéssel magyarázható. Az év hátralévő részében ezért jelentős ingadozások várhatók az éves bérnövekedési ütemben. Ezektől a hatásoktól megtisztítva a béremelkedés dinamikájának fokozatos mérséklődése rajzolódik ki. A testület szerint tartósan alacsony inflációs környezet kialakulásának elengedhetetlen feltétele a nominális bérek növekedési ütemének további mérséklődése. A termelékenység-növekedéssel összhangban álló béremelések csökkentik annak kockázatát, hogy az inflációt érő mezőgazdasági, energiaár- és egyéb kínálati sokkok sorozata tartósan magas árnövekedési ütemhez és magas szinten rögzülő inflációs várakozásokhoz vezessenek.

A közlemény rámutat arra: a pénzügyi piaci folyamatok arra utalnak, hogy az amerikai jelzálogpiacról kiindult nemzetközi folyamat az eddigiekben csak átmenetileg érintette a forintbefektetések kockázati megítélését.

A jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci környezet lehetőséget adhat az alapkamat mérséklésére, azonban az inflációs kockázatokra és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságára való tekintettel a monetáris tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2007. november 9-én 14 órakor jelenik meg.
 

Sokáig vitatkoztak

Hosszú vita utáni szoros eredmény alapján született meg a jegybanki alapkamat szintentartása melletti döntés - mondta Simor András jegybankelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tanács tagjai tartást, illetve 25 bázispontos csökkentést javasoltak.

Simor András hangsúlyozta: a reálgazdaság teljesítménye ellentmondásos: az ipar, a feldolgozóipar jól teljesít, az export gyorsan nő, a másik oldalon azonban nincs jelentős változás, legfeljebb a kiskereskedelmi forgalom gyors csökkenése lassul - tette hozzá.

Az alappálya továbbra sem változott, az élelmiszerárak vártnál tartósabb emelkedése ellenére sem, azaz a 3 százalékos inflációs cél 2009-re teljesíthető - erősítette meg a jegybankelnök.


Óvatosság

Óvatosságot jelez az elemzők szerint a jegybank monetáris tanácsának hétfői kamatdöntése, az elemzők többsége erre számított.

Az OTP Bank elemzői központjában elmondták: elemzőik erre a döntésre számítottak, bár nem tartották teljesen kizártnak, hogy mégis csökken az alapkamat. Az OTP elemzői szerint a monetáris tanács kiadott közleménye összességében óvatos hangvételű, a közlemény kiegyensúlyozottnak értékelhető.

Az OTP elemzői a következő 6-9 hónap folyamán az alapkamat csökkentésére számítanak. Az idén még egy 25 bázispontos mérséklésre, a jövő év első felében pedig további 100 bázispont körüli kamatcsökkentésre látnak esélyt. Ha azonban az élelmiszerek a vártnál nagyobb mértékben drágulnak, illetve a bérek és a piaci szolgáltatások árai a kívánatosnál gyorsabban emelkednének, akkor lehetségesnek tartják, hogy a vártnál kevesebb kamatcsökkentésre lesz mód.

Az OTP elemzői szerint ebből a szempontból fontos az is, hogy a bértárgyalások milyen eredménnyel zárulnak, továbbá, hogy az elkövetkezendő hónapokban az élelmiszerárak hogyan alakulnak, különösen az élelmiszerek árainak másodlagos tovagyűrűző hatásaira kell majd figyelni. Ezt erősíti az is, hogy a hamarosan megjelenő új jegybanki inflációs prognózis aligha vázol fel kedvezőbb inflációs pályát, mint a megelőzőek.

Az OTP elemezői a vártnál nagyobb mértékű kamatcsökkentést abban az esetben tartják elképzelhetőnek, ha a globális kockázatvállalási kedv nő, és a régióbeli devizák iránti növekvő kereslet hatására a forint is erősödne.
 
Az MNB nem akarja azt a benyomást kelteni a piacon, hogy minden hónapban kamatcsökkentés várható - mondták londoni felzárkózó piaci elemzők.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai elemzője - aki előzőleg legalább negyed százalékpontos kamatcsökkentést várt - azt mondta: a várakozásától eltérő döntés jelzi, hogy a monetáris tanács mennyire komolyan veszi az enyhítés fokozatosságát, és annak a benyomásnak az elkerülését, hogy minden hónapban kamatot csökkent.

Hozzátette ugyanakkor: az októberi csökkentés elmaradása növeli a valószínűségét annak, hogy az MNB novemberben fél százalékpontos enyhítést hajt végre, bár kérdés, hogy a fokozatosságra törekvés nem mutatkozik-e meg abban is, hogy a monetáris testület óvakodni fog a negyed százalékpontnál nagyobb kamatcsökkentésektől egy-egy menetben. Ha azonban az MNB novemberben mégis elszánja magát egy fél százalékpontos csökkentésre, akkor az minden bizonnyal az utolsó enyhítés lesz ebben az évben, mondta az HSBC elemzője.

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort befektetési ház londoni térségi szakértője szerint sem valószínű, hogy az MNB minden hónapban csökkenteni akarna. Tenconi ugyanakkor az MTI-nek azt mondta: a hétfői döntésben annak is része lehetett, hogy az előző havi inflációs adatok magasabbak voltak a vártnál, és általában sem voltak olyan okok, amelyek "kötelezővé" tettek volna egy kamatcsökkentést ebben a hónapban.

Mindazonáltal a gazdasági növekedési kilátásokat lefelé ható kockázatok terhelik a belső kereslet visszaesése és a globális környezet miatt egyaránt, ezért novemberben - az új inflációs jelentéssel egy időben - várható egy negyed százalékpontos csökkentés - tette hozzá a londoni Dresdner-elemző.

Tenconi ugyanakkor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a novemberre valószínűsített enyhítés után szerinte az idén várható-e még egy kamatcsökkentés. Az elemző jövőre 6,50 százalékig csökkenő jegybanki kamatszintet jósolt; a 2008-as első enyhítést januárra vagy februárra várja, és utána negyed százalékpontos osztásokban, minden második hónapra valószínűsíti a további csökkentéseket.
 
Maradt a 7,50 százalékos alapkamat!
Mai kamatdöntés: csökkent, vagy nem csökkent?

MTI