Szélessáv Magyarországon - relatív siker

A szélessávú internet elterjedtsége szempontjából Magyarország jó helyen áll a régióban, ám nyugat-európai összehasonlításban jelentős a lemaradás - állapítja meg az IDC piackutató és az internetes hálózatokat építő Cisco közös felmérésében.

Tom Schwieters, az IDC közép-európai igazgatója az elemzés szerdai bemutató sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly június végén a szélessávú kapcsolatok száma 800,6 ezer volt, a szélessávú internethez a lakosság 7,9 százaléka fért hozzá. Ezzel a mutatóval Magyarország a felmérésben vizsgált hét közép-európai ország listáját vezeti - hangoztatta. Hozzátette, hogy az elemzés nem tér ki Szlovéniára és a volt jugoszláv államokra sem, amelyek közül szélessáv szempontjából lehetnek Magyarországnál előrébb tartó országok.

Az igazgató megjegyezte: Nyugat-Európában a szélessávú internet penetrációja a lakosság körében 17 százalékot ér el, úgy, hogy az adatforgalom átlagsebessége több mint négyszerte gyorsabb a magyarországinál.

Tovább árnyalja a képet, hogy a felmérés nem veszi figyelembe a vezeték nélküli internet-kapcsolatokat, noha például Csehország a WIFI-technológia belekalkulálásával megelőzné Magyarországot.

A felmérésben vizsgált közép-európai régióban a második helyezett Lengyelország, ahol a lakosság 7 százaléka rendelkezett széles sávú hozzáféréssel, azaz kábel-modemes, DSL típusú, vagy fix drótnélküli technológiával. Az utolsó helyen lévő Ukrajnában az emberek 0,7 százaléka használta a világhálót szélessávon.

Az IDC-Cisco jelentés szerint tavaly az első félévben 33 százalékkal bővült Magyarországon a szélessávú előfizetések száma. A következő felmérésre áprilisig még várni kell, de előzetes kalkulációk szerint a 2006. évi növekedés eléri az 50 százalékot. Papp István, a Cisco Systems Maygarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a bővülés üteme még így sem elég gyors ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon Nyugat-Európához, azzal legfeljebb csak a regionális szinten lehet a lépést tartani. Hozzátette: állami szerepvállalással, a piaci verseny kikényszerítésével kellene az árakat leszorítani, hogy előbb-utóbb beérje az ország a fejlettebb államokat.

A felmérés annyit állapít meg, hogy a szélessávú internet árai, illetve a fizetési konstrukciók hasonlóak mint a régió más országaiban. Ugyanakkor Nyugat-Európában a magyar internet-árakért gyorsabb technológiát, és több szolgáltatást lehet kapni.

Tom Schwieters fontosnak tartja, hogy a szélessáv terjedésén kívül az adatforgalom is gyorsuljon. Utalt arra, hogy Magyarországon a legelterjedtebb sávszélesség másodpercenként 512 kilobit adatmennyiséget tud kezelni. Ehhez képest Nyugat-Európában az átlagsebesség eléri másodpercenként a 3,5 megabitet.

Az igazgató kitért arra, hogy Magyarország kétség kívül regionális vezető szerepet tölt be az iskolák szélessávú internet ellátottsága szempontjából. A felmérés adatai szerint már tavaly félévkor is mind az 5.500 iskolában bevezettek ilyen technológiákat, ezzel szemben a második helyezett Csehországban is csupán az iskolák 65 százaléka volt képes a gyors internetezésre.

A szélessáv terjedése azért kulcsfontosságú, mert a világháló adta lehetőségeket csak gyors adatátvitel esetén lehet kihasználni. Az ilyen technológiák nem csak a szórakozást szolgáló alkalmazások, hanem az on-line ügyintézés, és egyre inkább a kommunikáció alapvető feltételei.

Világsiker a közösen fejlesztett szoftver
A rendőrök nem kutathatnak a számítógépeken
Ingatlan az interneten
Vezetékes telefon, modemes internet: már a múlté (hanganyag)