Újra 6% az alapkamat - még csak egyszer volt ilyen

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6 százalékra mérsékelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a jegybanki alapkamatot. Az ülésen felmerült az 50 bázispontos csökkentés is, ám a Tanács nagy többsége a kisebb léptékű csökkentés mellett tette le a voksát.

A monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanság a kamatszint óvatos mérséklésére ad csak lehetőséget, ezért döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett - áll a testület közleményében. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi, hangsúlyozta a Monetáris Tanács.

Az alapkamat 20 éves története során a legalacsonyabb szintre esett, amely 2005. szeptember 20. és 2006. június 20. között volt érvényben. A januári elemzői felmérés előrejelzése szerint 2010 végére az alapkamat 5,5 százalékra süllyed.

A Reuters januári felmérésében megkérdezett 27 elemző közül 23-an számítottak 25 bázispontos kamatvágásra, hárman 50 bázispontos csökkentést valószínűsítettek, egy elemző pedig a kamat tartását várta.

A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaság a tavalyi mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adóemelések miatt átmenetileg magas infláció 2010 második felében már számottevően elmaradhat az MNB 3 százalékos inflációs céljától. A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapban ingadozott, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, figyelmeztetett a testület.

A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a fogyasztás visszaesése gyakorolja a legerősebb hatást. Az infláció elmúlt két hónapban tapasztalt emelkedése alapvetően maginfláción kívüli tételekhez köthető. A monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció 1-2 éves távlatban számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól. 

A magyar gazdaság dinamikáját a lassan élénkülő külföldi és a tovább zsugorodó belföldi kereslet ellentétes tendenciái határozzák meg. Ennek eredményeként a folyó fizetési mérleg egyensúly közeli állapotba került. A tartósan gyenge belső kereslet következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió más gazdaságait - állapította meg a tanács.

A nemzetközi befektetői hangulat és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök megítélésének decemberben tapasztalt romlása nem folytatódott. Az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak azonban több fejlett ország esetében továbbra is napirenden vannak. Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika - hívta fel ismételten a figyelmet a tanács közleménye. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. február 10-én 14 órakor jelenik meg.

Az alapkamat alakulása 2005 júliusa óta

A forint a 271 forintos euróárfolyam közelében ingadozott az MNB kamatdöntését követően is. A 25 bázispontos, piaci várakozásoknak megfelelő kamatcsökkentést követően 10 perccel az eurót 271,17 forinton jegyezték. Délelőtt 10 órakor 271,00 forint, hétfőn kora reggel 271,15 forint volt a jegyzés. A kereskedők szerint a piac is és az MNB is "meg van elégedve" a 270 forintos euróárfolyam néhány forintos környezetében mozgó forint árfolyammal.

Simor András jegybankelnök elmondta, hogy a választások csak annyiban befolyásolják a Monetáris Tanács döntését, amennyiben azok az ország kockázati megítélését befolyásolják. "Ha a választási kampány lecsapódik Magyarország kockázati megítélésére, akkor ezt a tanács döntéseinél figyelembe fogja venni, ha pedig nem csapódik le, akkor azt fogja figyelembe venni" - felelte Simor András.

Az infláció 1-2 éves időhorizonton számottevően elmaradhat a 3,0 százalékos céltól, ezért a monetáris tanács kamatdöntését a nemzetközi pénzpiacok kockázati étvágya és Magyarország országkockázatának alakulása határozza meg.

Simor András elmondta: decemberben azért lassította a korábbi 50 bázispontról 25 bázispontra a kamatcsökkentés ütemét a tanács, mert a befektetők kockázati étvágya gyengült és Magyarország kockázati felárai megugrottak a nemzetközi pénzpiaci helyzet változása nyomán. "Mivel januárban alapvetően nem változott a helyzet, ezért maradt a 25 bázispontos lépés" - tette hozzá az MNB elnöke.

Alapkamat: hatot jósolnak hétfőre
"Feleselés" nélkül is mélybe küldhetik a kamatot
A kormány nem titkolt el adatokat
Simor: jövőre már jobb lesz

MTI, Privátbankár