Vészesen nőnek a kínai devizatartalékok: már 819 milliárd dollár

Több mint harmadával nőttek Kína valuta- és devizatartalékai a múlt évben, megközelítve az év végére a 819 milliárd dollárnak megfelelő értéket. Ha így megy tovább, a kínai tartalék az idén eléri a japán értékét, amely a múlt év végén a legnagyobb volt, megközelítette a 847 milliárd dollárnyit. Már annál is inkább bekövetkezhet ez rövid időn belül, mert Japán tavaly mindössze 0,3 százalékkal tudta növelni ezen tartalékait. Elemzők szerint a kínai tartalékhalmozás rendkívül gyors üteme visszaüthet a gazdasági növekedésre, a vásárlások nem feltétlenül szolgálják a gazdaságbővítés érdekeit.

Kína egyebek között az infláció megfékezése érdekében vásárolja a külföldi pénzt. Egyes számítások szerint a kínai tartalékok mintegy 70 százaléka dollár, illetve dollárban jegyzett értékpapír. Amerikai államkötvényekből 247 milliárd dollárnyi hever a kínai központi bank trezorjaiban.

Ázsia államainak külföldi pénzekben megtestesülő tartalékai tavaly 250 milliárd dollárral (mintegy 10 százalékkal) nőttek, ebből a növekményből Kínáé volt 210 milliárdnyi. Dél-Korea és Malajzia esetében a növekedés aránya 5,7 százalék körül volt, a Fülöp-szigetek esetében 13 százalék felett. Banglades tartalékai viszont ilyen arányban csökkentek, értékük a múlt év végén nem érte el a 3 milliárd dollárnyit sem.

Kína lassul, de még így is kenterbe veri Európát