A Politico a jelentés egy nem végleges változatára hivatkozva azt állítja, hogy a dokumentum egyrészt fokozatosabbá tenné az új tagok felvételét - írja a Telex. Ahelyett, hogy a mostani módszerrel akár évtizedeket várva, többé-kevésbé egyszerre zúdulnának a kötelezettségek és lehetőségek a frissen felvett országok nyakába, fokozatosan vennék be őket a közös piacba. A Politico hozzáteszi, hogy ez olyan lenne, mint amit egy tavalyi, francia–német hátszelű jelentés vázolt. Amire már nem tér ki, hogy az Európai Bizottság gyakorlatilag hasonlóval kísérletezik Ukrajnánál az árampiactól kezdve az agrártermékekig – utóbbinál épp most lép valamivel hátrébb az EU. A tervezet szerint végül ugyan minden kötelezettségnek eleget kellene tenni, de a tagállamok határozhatnák meg, milyen lépés mivel járjon az EU felé vezető úton.
Másrészt az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok távolodjanak az egyhangú döntéshozataltól, amit például az adó- vagy a külpolitikánál használnak. A dokumentum az általában alkalmazott minősített többséget ajánlja „megfelelő és arányos biztosítékokkal” a „stratégiai nemzeti érdekek” tiszteletben tartására. Az EU alapszerződésben – azaz a kvázialkotmányában – rögzíti, hogy milyen területen milyen szavazási módszert használnak, és ezt alapesetben nehézkes módosítani. A bizottsági javaslat inkább a „passerelle” („áthidaló”) klauzulához nyúlna, ami épp az ilyen esetekben használható, de ehhez is egyhangú döntés kell.
A téma a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői csúcson is az asztalon lesz. A találkozót előkészítő keddi miniszteri ülés után az EU-ügyi tárca vezetője, Bóka János úgy vélte, hogy az átalakításoknál először az alapvető politikákra kellene összpontosítani, utána beszélhetünk a költségvetési vonzatról, és a végén jöhetnek az intézményi reformok. Messze vagyunk attól, hogy az EU alapszerződéseinek módosításáról beszéljünk. A miniszteri Tanács júliustól kezdődő magyar elnöksége kész tovább vinni ezt a vitát, de nem akar tagállamokat megosztó kérdéseket megnyitni.