A héten kezdte meg munkáját az Európai Parlament (EP) jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága, a JURI, amelynek most az volt a feladata, hogy az Európai Bizottság a parlament következő ülésén megszavazandó biztosjelöltjeinek hátterét, gazdasági összeférhetetlenségeit vizsgálja.
A Politicónak kiszivárgtatott hírek szerint csupán három jelölt, a lengyel Piotr Serafin, a holland Wopke Hoekstra, illetve a magyar Várhelyi Olivér esetében nem találtak semmilyen összeférhetetlenségre utaló jelet a jelöltek által leadott dokumentumok alapján. A jelölteknek például nyilatkozniuk kell minden 10 ezer eurót (tehát a mai, elszomorító árfolyam szerint kicsit több mint négymillió forintot) meghaladó értékű vagyonelemükről, de korábbi állásaikról is.
A 26 jelölt által leadott nyilatkozatokat értékelő ülés a Politico forrásai szerint teljes "zűrzavarba" fulladt, a különböző frakciók képviselői pedig egymással "harcoltak".
Fotó: EPA / OLIVIER HOSLET
Egy EP-képviselő szerint a káoszt részben az okozta, hogy a jelöltek nyilatkozatait igencsak furcsának találták a bizottság tagjai, hiszen csak néhányan vallottak be a 10 ezer eurós határ fölé eső vagyontárgyakat. Tekintve, hogy 10 ezer euró alatt nagyjából sehol nem lehet Európában egy fél lakást vagy egy jobb állapotú használt autót sem venni, ez valóban nem tűnik reálisnak a zömében évek, évtizedek óta minimum jól fizető politikai állásokat betöltő jelöltek esetében.
Ezért aztán egy EP-képviselő szerint felmerült a kérdés, hogy a jelöltek "megértették-e a feladatot" egyáltalán.A JURI végül egyszerű többséggel úgy döntött, hogy a 23 "megbukott" jelölt számára egy újabb kérdéssort küldenek ki, amelynek kitöltésétől azt várják, több információt kaphatnak a jelöltek hátteréről.
A JURI csak a "beugró" lépése a folyamatnak, amelynek végén az EP megszavazhatja Ursula von der Leyen második Európai Bizottságának jelöltjeit, ezután a jelölteknek a szakbizottságok előtt is meg kell majd jelenniük november 4. és 12. között, ahol terveikről kérdezik őket. Várhelyit egyébként korábban azok között emlegették, akiknél erősen kérdéses, hogy az EP többsége hajlandó lesz-e támogatni jelöltségét.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
