Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Neue Freie Zeitung című lapjának adott interjúban kifejtette: Magyarország legfontosabb feladatának tartja déli határa védelmét, amely egyben a schengeni övezet külső határa is.
Kijelentette, hogy a külső határok védelmének csak akkor van értelme, ha csak valódi menekültek utazhatnak be Európába, s az, hogy valaki menekültnek mondja magát még önmagában nem jelent "belépőjegyet" Magyarországra vagy Európába.
Az MTI szerint Gulyás Gergely felidézte, hogy Magyarország ezért hozta létre 2015-ban az úgynevezett tranzitzónák rendszerét.
Fotó: MTI
"Mindenkiről, aki menekültstátuszt igényel, a határon gondoskodnak, Magyarországra beutazni azonban csak akkor tud, ha jogerősen megítélik neki a menekültstátuszt. Ez idő alatt menedékkérelmek ezreit nyújtották be a határon, azonban mindössze néhány százalék esetében ismerték el a tényleges menekültstátuszt. Brüsszel azonban most hadat üzent a külső határok védelmének azzal, hogy Magyarországot beperelte és az Európai Unió Bírósága törvényellenesnek minősítette ezt a gyakorlatot annak dacára, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy a magyar gyakorlat jogszerű", mondta a miniszter.
Szerinte Magyarország válaszul változtatott a vonatkozó törvényen és mivel Szerbia uniós tagjelölt ország és biztonságos államnak számít, ezért most lehetővé vált a menedékkérelmek beadása a belgrádi nagykövetségen.
"Az Európai Bizottság ezt is megtámadta, az Európai Unió Bírósága ismételten a külső határok védelme ellen és a tömeges migráció mellett döntött, Magyarországot pedig 200 millió euró bírság és napi egymillió euró megfizetésére kötelezte az ítélet végrehajtásáig" - közölte a miniszter.
Megismételte: Magyarország nem fog sem bírságokat fizetni, sem migránsokat beengedni területére.
"Amennyiben pedig Brüsszel a külső határok védelmét szankcionálja, ösztönző tényezőt akar létrehozni és migránsokat akar látni Európában, akkor saját magának is kell gondoskodnia róluk. Ezért készek vagyunk önkéntes alapon ingyenesen egyirányú jegyet biztosítani a migránsoknak, akiket Brüsszel miatt kellene befogadni," tette hozzá.
Ez ellen Belgium élesen tiltakozik.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország ukrajnai menekültek tízezreinek biztosított menekültstátuszt, miközben a más kontinensekről érkezők közül legfeljebb néhány tucat igazi menekült volt.
Felidézte, hogy a magyar és nemzetközi jog alapján a saját hazájukban üldözött személyek az első biztonságos országban jogosultak menedékre, így a biztonságos országokon keresztül Európába érkező migránsok nem menedéket, hanem jobb életet keresnek maguknak. Magyarország az elismert menekülteknek élelmiszert, egészségügyi ellátást, átmeneti lakhatást, ruházatot és tisztálkodási szereket biztosít.
"Nem értünk egyet azonban a pénzbeli juttatások nyújtásával, mert Magyarországon van elegendő munkalehetőség. Amennyiben valaki nem talál magának munkát, az állam fizetett közfoglalkoztatás lehetőségét biztosítja. A beilleszkedést egyébként is megkönnyíti a munkavállalás", fűzte hozzá.
A migráció kérdéséról szó volt Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel készült podcastunkban is:
Közel 800 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
