„Diktátor leszek” – Trump első napja

Donald J. Trump a múlt hónapban kijelentette, hogy „diktátor” lesz – de csak az első napon.

„Lezárjuk a határt, és fúrunk, fúrunk, fúrunk. Utána már nem vagyok diktátor”

– tette hozzá.

A 45. – és most már 47. – elnök azt ígérte, hogy az Ovális Irodában töltött első napjának intézkedései elszédítik majd a megfigyelőket. „Forogni fog a fejetek, amikor meglátjátok, mi fog történni” – hangsúlyozta.

Ez adhat némi képet arról, hogy milyen lesz a visszatérő amerikai elnök első napja – végrehajtási rendeletek tömkelege. A jelentések szerint akár 100 is lehet, olyan témáktól kezdve, mint a bevándorlás, egészen az iskolai nemek közötti egyenlőségre vonatkozó politikákig.

Konkréten a következőkre számíthatunk:

Bevándorlás és a születési joggal járó állampolgárság

Trump vissza akarja vonni Joe Biden leköszönő elnök bevándorlással kapcsolatos eddigi tevékenységének nagy részét, amelynek keretében a kitoloncolási prioritásokat a közbiztonságot fenyegető veszélyekre és a közelmúltban a határt átlépőkre csökkentették. Első napján Trump azt tervezi, hogy elindítja az ország legnagyobb kitoloncolását, hogy eltávolítsa az USA területén illegálisan tartózkodó valamennyi illegális lakost.

A szövetségi adatok szerint 2022-ben becslések szerint 11 millió dokumentumok nélküli bevándorló tartózkodott az Egyesült Államokban. A Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) kongresszusnak küldött levele szerint azonban közülük kevesebb mint félmilliónak van büntetett előélete.

Szakértők úgy vélik, hogy Trump az „alacsonyan lógó gyümölcsökre” fog összpontosítani – a legfrissebb érkezőkre, mintegy egymillió emberre, akik illegálisan tartózkodnak az országban, vagy büntetett előéletűek.

Trump emellett ígéretet tett arra, hogy lezárja a Mexikóval közös déli határt, hogy megállítsa az illegális migránsok áramlását.

Azt tervezi, hogy átcsoportosítja a szövetségi bűnüldözési erőforrásokat a bevándorlási ügynökök támogatására, amit a kitoloncolások végrehajtásához szükséges ICE-tisztek korlátozott száma indokolhat.

Például mintegy 1,4 millió emberre vonatkozóan adtak ki végleges kitoloncolási végzést, és 660 ezer ember áll bevándorlási felügyelet alatt büntetőjogi vádak, vagy ítéletek miatt. A nem amerikai állampolgárokat felügyelő 6000 ICE-tiszt azonban aligha elegendő Trump nagyszabású ígéreteinek érvényesítésére.

Egy másik fontos politikai célpont a születési joggal járó állampolgárság megszüntetése, amely az amerikai állampolgárság egyik sarokköve, és amelyet 1868 óta az alkotmány tizennegyedik módosítása rögzít.

Trump meg akarja szüntetni az automatikus állampolgárságot az USA területén született személyek számára, ami ellentmondásos lépés, és valószínűleg jelentős jogi kihívásokat fog kiváltani.

Január 6. utóélete

Négy évvel az amerikai Capitolium elleni 2021. január 6-i támadás („J6) után Trump várhatóan még hivatalba lépésének első napján kegyelmet ír alá néhány, a támadás miatt elítélt vagy megvádolt személynek.

Trump, aki „hihetetlen hazafiaknak” nevezte a lázadókat, ígéretet tett arra, hogy „hivatalba lépésünk első napján” foglalkozni fog az ügyükkel.

„A J6-ot már korán megnézem, talán az első kilenc percben”

- mondta Trump a Time magazinnak adott interjújában.

Eddig mintegy 1580, a zavargásokkal összefüggésbe hozható vádlott ellen emeltek vádat, köztük legalább 170-et veszélyes fegyverek használatával vádoltak, de a bűncselekmények többsége nem erőszakos vétség volt.

Több, mint 1000 vádlott vallotta magát bűnösnek, és körülbelül 220-at ítéltek el.

Éghajlatváltozás

Trump várhatóan az ország számos, az éghajlati válsággal kapcsolatos nemzeti politikáját is vissza fogja vonni, köztük az Inflációcsökkentő Törvényt, amelynek célja, hogy 2030-ig mintegy 40 százalékkal csökkentse az USA kibocsátását.

Ez a jogszabály ösztönzi a tiszta energia fejlesztését, támogatja az elektromos járműveket, és ösztönzi a szén-dioxid melléktermékek biztonságos ártalmatlanítását.

Ezzel szöges ellentétben Trump a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének bővítését ígérte, és a „fúrj, bébi, fúrj” szlogennel buzdította támogatóit. A tudósok többször is megállapították, hogy a fosszilis tüzelőanyagok az éghajlatváltozás elsődleges okozói. Trump a szélenergia támogatását is meg kívánja szüntetni.

A tét az a környezetvédelmi ügynökségi szabály is lehet, amely számos széntüzelésű erőművet arra kötelez, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 90 százalékát felfogja, vagy nyolc éven belül bezárja.

Ez a szabály, amely a becslések szerint 2047-ben mintegy 1,38 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását csökkenti, népszerűtlen a republikánusok körében, akik jogi úton megtámadták azt a republikánus szövetségi  államokban. Trump az elektromos járművekre vonatkozó szövetségi adókedvezményt is támadta, és azt egy „új Zöld átverés” részének bélyegezte.

Ne feledjük, Trump kijelentette, hogy a termelés és a növekedés fellendítése érdekében támogatja az iparágak deregulációját.

Vámok

Trump megígérte, hogy első végrehajtási rendeleteinek egyikeként 25 százalékos adót vetne ki a Mexikóból és Kanadából származó árukra, és további 10 százalékos vámot a Kínából származó termékekre.

Mindezt büntetőintézkedésként akarja tenni Kanada és Mexikó ellen, akiket az illegális bevándorlók és a kábítószer beáramlásáért hibáztat az országba.

Tavaly novemberben a Truth Social közösségi oldalán a következőket írta: „Mexikónak és Kanadának is megvan az abszolút joga és hatalma ahhoz, hogy könnyedén megoldja ezt a régóta lappangó problémát. Ezúton követeljük, hogy éljenek ezzel a hatalommal, és amíg ezt nem teszik meg, itt az ideje, hogy nagyon nagy árat fizessenek!”.

Kínát hibáztatja azért is, hogy kábítószereket, köztük a fentanilt is beengedi az Egyesült Államokba.

Hogy Trump fenyegetései kézzelfogható lépésekhez vezetnek-e, vagy csupán tárgyalási taktikaként szolgálnak, egyelőre nem világos. Csak az idő fogja megmutatni, hogy ezek a politikák egy újabb kereskedelmi háború felé terelik-e a nemzeteket.

Enyhe bizakodásra adhat okot, hogy múlt pénteken Trump nyilvánosságra hozta: a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott „nagyon jó” telefonbeszélgetés során a kereskedelemről és a fentanilról is tárgyalt.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)