Egységes, külügyminisztériumi irányítás alá került a magyar kultúrdiplomácia – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter csütörtökön. Az idei Kulturális Diplomáciai Értekezlet megnyitóján Orbán mellett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is beszédet mondott. A miniszterek a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatói, attaséi, oktatási és kulturális diplomatái körében nyitották meg az eseményt.
Orbán Anita szerint a kulturális diplomácia fontos támasza a klasszikus diplomáciának, a magyar kultúra és tudomány népszerűsítését pedig rendkívül jelentősnek nevezte. Ezt egy Hankiss János-idézettel erősítette meg: „A kultúrdiplomácia nem más, mint külpolitikai hatások előidézése kulturális eszközökkel”. A terület a készülő külügyi stratégia részét képezi, a kultúrdiplomácia újjáépítését, amit Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára fog felügyelni.
Kulturális gyógyulás
Tarr Zoltán beszédét azzal kezdte: számtalan magyar tapasztalhatta, hogy külföldön nem a tehetséges magyar zenészekkel vagy írókkal, hanem a korrupcióval, A lopással, a szabadságot elnyomó rezsimmel azonosították Magyarországot. Úgy látja, ma már megszólítják a magyarokat, és odamennek hozzájuk gratulálni a rendszerváltáshoz. Emlékeztetett arra is, hogy a jelenlegi kormány az első, ahol a zene és az irodalom területe is külön felelős helyettes államtitkárokat kapott.
„Krasznahorkai László Nobel-díja után Magyarországon nem lehetett kapni Krasznahorkai-könyveket, csak akkor, ha az ember átbukdácsolt néhány MCC-kiadványon” – mondta a miniszter.
Fotó: Klasszis Média / Vámosi Ágoston
A tárca területét érintő rendszerváltást „kulturális gyógyulásnak” nevezte, és hozzátette: a kultúrát nem ideológiai eszközként fogják fel, ideológiai export helyett társadalmi részvételre készülnek.
Azt ígérte, visszaállítanak egy nemzeti minimumot, ahol a különböző világnézetű, hátterű, ízlésű, identitású emberek legitim részei lehetnek a magyar közösségnek. „Ezek vagyunk mi, magyarok: nem vagyunk egyformák minimalista egyszerűséggel, bármennyire próbálták tizenhat évig elhitetni velünk, hogy egyfélék és egyformák lehetünk” – mondta Tarr.
A miniszter arról is beszélt, hogy a kultúra annyira erős „soft power”-eszköz, hogy a pozicionáláson és a márkaépítésen keresztül a GDP-ben is kimutatható a hatása.
Fontosnak tartja, hogy a kultúrdiplomaták ne hegemóniára és kizárólagosságra törekvő emberek legyenek.
Egyúttal elismerte: idő kell egy olyan bizalmi és kapcsolati tőke kiépítéséhez, ami visszahelyezi Magyarországot a világtérképre és Európa vérkeringésébe.
Határidő Ukrajnának
Az úgynevezett puha diplomácia és az országimázs fontosságát Orbán Anita is hangsúlyozta. A külügyminiszter azt szeretné, hogy Magyarország képe egységesen jelenjen meg külföldön. A feladatokat ugyanakkor nem központosították: a gazdasági attasék (több mint 100-an vannak), valamint a katonai és tudományos attasék mind a hozzájuk tartozó minisztériumoknak tartoznak jelentéssel.
Az esemény végén egy kérdésre megerősítette: semmilyen körülmények között nem támogatják Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba. Ha pedig az ország teljesíti majd az uniós csatlakozás feltételeit, akkor Magyarországon referendumot írnak ki a csatlakozásról. Ukrajnával addig is folyamatosan egyeztet a Külügyminisztérium: december 31-ig adtak határidőt Kijevnek arra, hogy a magyar anyanyelvűeket érintően változtassanak az oktatási törvényeiken.
Orbán Anita úgy tudja, van már egy kész törvénytervezet, amit azonban az ukrán parlament még nem fogadott el.
A javaslat életbe lépését Teherán bizonyos amerikai lépésekhez köti. 
